Nőtt a külföldiek súlya az állampapír-piacon

A harmadik negyedévben az állampapír-piac legszembetűnőbb fejleménye a külföldi papírok súlyának jelentős emelkedése, illetve a pénzügyi vállalatok részarányának csökkenése volt. A tőzsdei részvények piacán a külföldiek ismét nettó eladók voltak, s velük szemben a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások léptek fel viszonylag jelentős részvényvásárlóként. Ezzel együtt, a tőzsdei részvények tulajdonosi megoszlásában számottevő elmozdulások nem történtek - derül ki a Magyar Nemzeti Bank honlapján pénteken megjelent jelentésből.

A tőzsdei részvények állománya piaci értéken - a második negyedévi 333,6 milliárd forintos csökkenés után - 53,5 milliárd forinttal tovább mérséklődött, s szeptember végén 2747,8 milliárd forintot tett ki. A csökkenést kizárólag a papírok árfolyamesése okozta (aminek kihatása -57,4 milliárd forint volt), amelyet némileg ellensúlyozott, hogy pusztán a tőkeemelések és tőkecsökkentések eredőjeként 3,9 milliárd forinttal nőtt volna a bevezetett mennyiség. (Ez a növekedés jelenik meg a tranzakciók egyenlegeként.)

A háztartások részvényvásárlása közel 9 milliárd forinttal meghaladta az eladások értékét, s így megszakadt az a régóta tartó folyamat, amelyet a háztartások részvényeladása jellemzett. Ezzel párhuzamosan azonban a háztartások 2,6 milliárd forint árfolyamveszteséget szenvedtek el a tőzsdei részvényeken, így összességében 6,3 milliárd forinttal emelkedett részvényállományuk a harmadik negyedévben. Szeptember végén a tőzsdei részvények 5,7 százaléka volt közvetlenül a háztartások tulajdonában (0,3 százalékkal több mint három hónappal korábban).

A külföldi befektetők tulajdonában lévő tőzsdei részvények állománya 77 milliárd forinttal csökkent, amelyből 61 milliárd forint az elszenvedett árfolyamveszteség. A külföldiek ebben a negyedévben 16 milliárd forint értékben nettó eladók voltak (az előző negyedévben közel 21 milliárd forint értékben). A külföldi befektetők részesedése 1,3 százalékponttal csökkent, s a harmadik negyedév végén 72,1 százalékot tett ki.

A pénzügyi vállalatok igen kis mértékben (kevesebb mint 1 milliárd forint értékben) nettó vásárlók voltak. Ezen belül a biztosítók és nyugdíjpénztárak közel 4 milliárd forintos nettó vásárlásával szemben az egyéb pénzügyi közvetítők több mint 3 milliárd forintnyi eladási többlete áll. A pénzügyi vállalatok minimális árfolyamnyereséget értek el a harmadik negyedévben, részvényállományuk növekedése még ezzel együtt sem érte el az 1 milliárd forintot. A tőzsdei részvények 6,9 százalékát tulajdonolták szeptember végén, alig többet mint júniusban.

A nem pénzügyi vállalatok ebben a negyedévben is nettó vásárlók voltak (több mint 10 milliárd forint értékben), s emellett jelentős, csaknem 9 milliárd forint árfolyamnyereségük is keletkezett. Ezek együttes hatására a nem pénzügyi vállalatok részesedése 0,8 százalékkal emelkedett, szeptember végén 6,9 százalékot tett ki.

Az államháztartás részvényállománya közel 3 milliárd forinttal csökkent, csaknem teljes egészében a papírokon elszenvedett árfolyamveszteség hatására. Az államháztartás részaránya nem változott a negyedév során, a tőzsdei részvények 8,3 százaléka volt a tulajdonában szeptember végén.