Bartha Attila, a gazdaságkutató tudományos főmunkatársa feszültségekkel terhesnek nevezte a jövő évi költségvetést. A kormány a költségvetés tervezésekor 4,4 - 4,5 százalékos GDP növekedéssel, és 4,5 százalékos államháztartási hiánnyal számolt. A kutató kétségesnek tartotta a gazdasági növekedés Pénzügyminisztérium (PM) által várt mértékét. Elmondta, hogy 4 százaléknál semmiféleképpen nem lehet dinamikusabb GDP-növekedésre számítani. Bartha Attila hangsúlyozta, hogy a főbb bevételi tételek teljesülése kétséges, ezért az államháztartás uniós számítási módszer szerinti hiánya vélhetően nem csökken 5 százalék alá, prognózisuk szerint a GDP 5,5 százalékát teszi ki.
A kutatóintézet jövőre kismértékű konjunktúra-javulásra számít, ám továbbra is aggasztónak tartják a beruházások szerkezetét. Hangsúlyozzák, hogy a kiegyensúlyozott növekedés és a versenyképesség helyreállítása érdekében jövőre a bérek mérsékelt emelésére, szigorú költségvetésre és a lakosság megtakarítási hajlandóságának növelésére van szükség.
Palócz Éva, az intézet tudományos vezérigazgató-helyettese felhívta a figyelmet arra, hogy havonta több mint 50 milliárd forint hitel áramlik a háztartásokba. Ez a megtakarítások csökkenése mellett rendkívül kedvezőtlenül befolyásolhatja az államháztartás pénzügyi egyensúlyát - tette hozzá. Utalt arra, hogy ennek tükrében a kormánynak újra kellene gondolnia a használt lakások megvételéhez nyújtott állami kamattámogatás indokoltságát.
A monetáris politikát elemezve Palócz Éva elismerte, hogy a piac további kamatcsökkentésre számít, ami előbb-utóbb vélhetően be is következik. Hozzátette azonban, hogy ez a forint árfolyama szempontjából nagy valószínűséggel hatástalan marad, így az árfolyam elérheti a sáv szélét. Figyelmeztetett, hogy a sáv eltolása mindenképpen károsabb lenne.
A kutatók szerint a napokban megszületett bérmegállapodásból hiányzik az egyértelmű nominális bruttó bérajánlás. Ez megnöveli annak a kockázatát, hogy a versenyszféra nominális bérnövekedése meghaladja a 6 százalékot.
Idén az ipari termelés 2,5 százalékos bővülésére számítanak a kutatók, jövőre pedig a növekedés elérheti az 5,8 százalékot. A folyó fizetési mérleg hiányát 3,5 milliárd euróra várják az idén, ami megegyezik a 2003-ra prognosztizált deficittel. A folyó hiány a GDP 5,1 százalékát érheti el az idén, jövőre pedig a 4,6 százalékát.
Az ipari termelői árak az idén 1,5 százalékkal csökkennek az előrejelzés szerint, jövőre viszont 2,5 százalékkal nőnek.
A munkanélküliségi ráta 2002 végén 5,8 százalékos, 2003 végén 5,7 százalék lesz. A kutatók a nettó reálkeresetek 13,2 százalékos növekedésére számítanak az idén, míg jövőre 5,6 százalékos emelkedést jeleznek előre.