Mészáros Gábor, az Oktatatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Információs Központjának főosztályvezetője elmondta, hogy hazánk csatlakozása után, a magyar diákok ugyanolyan összegű tandíjat és beiratkozási díjat fizetnek majd mint uniós társaik, ám a kollégiumi elhelyezésről, az ösztöndíjak odaítéléséről, a hallgatói hitelről a diákokat fogadó országok, egyetemek döntenek, ezek ugyanis nem járnak alanyi jogon. Szintén az adott ország, intézmény hatáskörébe tartozik annak meghatározása, hogy milyen felvételi követelményeket támaszt a diákok előtt.
Jelenleg a magyar érettségivel szinte minden uniós tagállam egyetemére - a megfelelő követelmények teljesítése esetén - be lehet kerülni, ugyanis a felsőoktatás tekintetében nincsenek meghatározott, egységes uniós követelmények, az oktatás és a képzés tagállami, illetve regionális szinten szabályozott.
A 2004 tavaszára tervezett csatlakozást követően minden Magyarországon kiadott, uniós állampolgár által megszerzett oklevelet automatikusan vagy különbözeti vizsgával el kell ismerni a tagországokban. Ugyanakkor néhány szakma - például az orvos, a fogorvos, az állatorvos, az építész és a gyógyszerész - esetében közös képzési elvárásokat határoztak meg.
Mészáros Gábor elmondta, hogy Magyarországon a fent említett képzések esetében már tavaly hozzáigazították a képzési követelményeket az uniós normákhoz, így csatlakozásunk után minden EU-országban automatikusan el kell, hogy fogadják a hazai diplomákat.
A többi diploma esetében - a csatlakozásig és azt követően - a tagállamok joga eldönteni, hogy kérik-e különbözeti vizsga letételét vagy gyakorlati idő letöltését. Ez általában akkor történik, ha a két képzési rendszer között jelentős különbség van, vagy a nemzeti jog ismerete elengedhetetlen az adott szakma gyakorlásához. Jelenleg az uniós országok döntenek arról, hogy elfogadják-e vagy sem a magyar diplomákat.