Ausztrália gazdasága legutóbb jó jegyeket kapott az OECD-től: éves jelentésében a szervezet méltatta a kordában tartott inflációt, az egészséges keresetnövekedést és az emelkedő foglalkoztatottságot. A szervezet szerint az ausztrál gazdaság 3,75 százalékkal bővül majd 2004-ben, az idei 3,25 százalékos GDP-növekedés után.
Ezzel szemben viszont olyan komoly problémákra is felhívta a figyelmet a szervezet, mint a magas személyijövedelem-adók, az egészségügyi rendszer hiányosságai és a magas nyugdíjjárulék szintje.
Ausztrália emellett a külkereskedelmi mérleg rendkívül magas deficitjével küzd: december végére a hiány rekordszintűre - 11,6 milliárd ausztrál dollárra (egy amerikai dollár hozzávetőlegesen 1,6 ausztrál dollárnak felel meg) - ugrott, ami 40 százalékkal volt magasabb, mint a harmadik negyedév végén regisztrált hiány. A külföldi államadósság szintje is rekordot döntött: az ország tartozásai elérték a 354 milliárd ausztrál dollárt az ausztrál statisztikai hivatal adatai szerint.
Ausztrália egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere az Egyesült Államok. A szigetország kivitelének 9 százaléka az USA-ba irányul, behozatalának 20 százaléka pedig onnan származik. A második legnagyobb partner Japán, egyaránt 13 százalékos kiviteli és behozatali aránnyal.
2001-ben Ausztrália átlagosan 633 ezer hordó nyersolajat termelt, és 872 ezer hordó nyersolajat fogyasztott, emiatt 239 ezer hordó importra szorult naponta. Ez többszöröse a 2000-ben importált 54 ezer hordónak. Annak ellenére, hogy 1995 óta a kőolajfogyasztás csak 3 százalékkal nőtt, elemzők szerint a gazdaság bővülésével együtt tovább emelkedik, és a fogyasztás háromszor olyan gyorsan nő, mint a termelés. Ez komoly problémákat vet fel: az ausztrál ipari minisztérium szerint ugyanis tíz éven belül elfogy az ország 2002-ben mintegy 3,5 milliárd hordót kitevő készlete, 2010-re pedig a mostani 80 százalékról 40 százalékra csökken az ország önellátó képessége.
Az elektromos energia termelésben Ausztrália 90 százalékban támaszkodik a nyersolajra. Az áram 8 százalékát vízi erőművek adják, 2 százalékát pedig alternatív forrásokból teremtik elő. Nukleáris erőmű nincsen.
2002-ben Irak egymillió tonna búzát vásárolt Ausztráliától, és bár ez fele annak, amit azelőtt vásároltak, Irak még mindig Ausztrália egyik legnagyobb búzapiaca. A búzáért cserébe pénz helyett azonban olajjal fizet Irak, az ún. "Élelmiszert olajért" megállapodás keretében.