A jelenlegi szabályozási rendszer április 30-ig van érvényben, a VHT kötelezettségvállalása értelmében a feldolgozók eddig az időpontig vásárolják meg a tenyésztőktől 265 forintos kilogrammonkénti átlagáron a sertéseket.
Zádori László, az VHT titkára szerint ez a felvásárlási ár is csak akkor tartható, ha növelhető az élősertés-export, azaz többlet állami támogatást kap az élőállat-kivitel. Jelenleg ugyanis havonta mintegy 3 ezer élősertést exportálnak 65 forintos kilogrammonkénti támogatás mellett. A múlt évben ez még elérte a havi 8 ezer darabot. Az élősertés exporttámogatását a kivitel növelése érdekében kilogrammonként 20 forinttal kellene emelni a VHT szerint.
A feldolgozók számára a költségek csökkentése érdekében további állami finanszírozási forrásra is szükség volna. Ez mintegy 800 millió forintot tenne ki április 30-ig. Az élősertés-kivitel támogatására Zádori László szerint mintegy 400 millió forintot kellene fordítani ugyanezen időszak végéig.
A jelentkező túlkínálat megszüntetése érdekében az államnak támogatnia kellene hetenkénti 10 ezer sertés levágását is. Ez az árualap nem kerülne azonnal piacra, hanem raktárakban, hűtőházakban tárolnák addig, ameddig a jelenleginél jobb világpiaci árak alakulnának ki, ami a szakértők szerint a második félévben már várható.
Menczel Lászlóné, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) titkára a távirati irodának elmondta: az Európai Unió országaiban a sertéstenyésztőket általában közvetett támogatásként a költségeik mintegy 50 százalékával támogatja az unió agrárrendtartása. Nálunk ez a támogatás nem éri el a 10 százalékot sem.
Ugyanakkor a feldolgozók a 2001 végén megszűnt exporttámogatást - amely 4 milliárd forint volt - a mai napig sem tudták más forrásból pótolni, holott az Európai Unióban a harmadik piacokra történő kivitelt szintén támogatják.