Eltűnhetnek a csábító ingatlanbefektetési hirdetések

Nem garantált az ingatlanbefektetési szövetkezetek hirdetéseiben ígért hozam, illetve a befektetett tőke visszafizetése - hívja fel közleményében a befektetők figyelmét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok biztosa szerint a szerződések jogszabály megkerülésére irányulnak és próbapert javasol a szövetkezetek ellen.

Pár évvel ezelőtt szintén nagy port vert fel a nem kevés szerencseelemet tartalmazó fogyasztói csoportok, vásárlói klubok szervezése. A tagok által havi rendszerességgel fizetett törlesztő-részletekből a csoport a futamidő által meghatározott, szerződésben rögzített számú árucikket vásárol, amelyhez a tagok sorsolás, illetve licitálás alapján jutnak hozzá. Az árucikkek jellemzően tartós fogyasztási cikkek, vagy ingatlanok. Az áruk közül havonta meghatározott mennyiséget kisorsolnak, illetve licitálásra bocsátanak. Licitálni a hátralévő részletekkel lehet, s az kaphatja meg az árut, aki több részlet egyszeri megfizetését vállalja.

A probléma azonban az volt, hogy sok tag sem áruhoz, sem pénzéhez nem jutott a futamidő végén, megtévesztették tagjaikat, rontva ezzel a jogszerűen és sikeresen működő klubok hitelét is. A fogyasztói panaszokkal azonban jogi szabályozás hiányában, nem sokat lehetett kezdeni, s a vásárlói klubok is ellenőrzés nélkül maradtak. Kicsit megkésve, de 2001-ben megszületett az a kormányrendelet, amely az idén lépett hatályba és jogi keretek közé szorítja a csoportok működését, július 1-jétől pedig csak az engedéllyel és vagyoni biztosítékkal rendelkező klubok toborozhatnak majd tagokat.

A befektetési szövetkezetek működését is jogszabálymódosítással kívánja szigorítani a pénzügyi tárca. A parlament április közepén megkezdi a hitelintézetekről szóló törvény módosításának általános vitáját, a törvényjavaslat szerint a szövetkezeti törvény is változik. A miniszteri indokolás a módosítást az utóbbi években alakult "befektetési szövetkezetek" tevékenységével hozza összefüggésbe. A szövetkezeti törvények alapján (jelenleg két szövetkezeti törvény is hatályban van, ugyanis az 1992-es törvény alapján még több szövetkezet működik, az újonnan alakuló szövetkezetek azonban már csak a 2000-ben elfogadott új törvény szerint működhetnek) a tagok kölcsönt nyújthatnak a szövetkezeteknek - gazdálkodásuk előmozdítása érdekében. Erre a jogintézményre hivatkozva ugyanakkor az utóbbi években egyre több "befektetési szövetkezet" alakult, amelyek nyilvános hirdetés útján, magas hozamot ígérve tagi kölcsönöket gyűjtenek, ez a tevékenység azonban tartalmi szempontból gyakorlatilag megegyezik a betétgyűjtéssel. A tevékenységre ugyanakkor semmilyen ügyfélvédelmi (betétbiztosítási) szabály, illetve állami ellenőrzés, felügyelet nem vonatkozik.

Amennyiben a parlament elfogadja a javaslatot, július 1-jétől tilos lesz a szövetkezet tagjait nyilvános felhívás útján toborozni. Szintén tilos lesz hirdetésben közzé tenni a tagi kölcsön igénybevételének lehetőségét, a kölcsön feltételeit - különösen a kölcsön után a tagnak fizetett kamat (hozam) mértékét -, illetve a szövetkezet eredményéből való tagi részesedésre vonatkozó hozamígéretet.

A módosító javaslat szerint hirdetés:

• a tagi kölcsön igénybevételének lehetőségére, vagy
• a már igénybevett tagi kölcsön feltételeinek változására, továbbá
• a szövetkezet eredményéből való tagi részesedésre irányuló hozamígéretre vonatkozó, kereskedelmi figyelemfelhívás.

Ilyennek minősül sajtóban megjelenő, vagy a postai úton terjesztett címke, kártya, matrica, szórólap, hanglemez, katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott) anyag szétosztása is. Szintén hirdetés a mozi-, az ország területén sugárzott, belföldi műsorszolgáltató rendelésére közvetített televízió- vagy rádióműsor. Tilos lesz az olyan hirdetés is, amely olyan cikkben, műsorban jelenik meg, amelynek nem a hirdetés az elsődleges célja, de a cikk, illetve a műsorrészlet a szövetkezet kezdeményezésére vagy támogatásával készült.