Versenyhátrányba kerülhetnek a hazai biztosítók

Jelentési és adminisztrációs kötelezettségeik jelentősen nőnek, s így versenyhátrányba kerülhetnek a magyarországi biztosító társaságok annak következtében, hogy az EU-csatlakozásra hivatkozva túl szigorúra sikeredik a hazai szabályozás - vélekednek a piaci szereplők.

A hazai fogyasztókat ez annyiban érintheti, hogy a magyarországi biztosítók magasabb költségekkel lesznek kénytelenek dolgozni, és mivel a csatlakozással megnyílnak a határok a külföldi székhelyű cégek előtt is, előfordulhat, hogy külföldi bejegyzésű, Magyarországon csak fiókot működtető cég termékét választják majd.

A termékpaletta és azoknak a módozatoknak a száma, amelyekhez a fogyasztók hozzáférhetnek, elvileg gyarapodhat, mivel azonban a hazai piacon a nagy nemzetközi játékosok döntő része jelen van, ezen a területen nem várható lényeges változás.

Duplájára nőnek a tőkekövetelmények

Az EU-csatlakozással megnőnek a biztosító társaságok tőkekövetelményei: életbiztosítót a most hatályos 350 helyett 750 millió forint, nem életbiztosítót a mostani 220 helyett 500, csak bizonyos területekre, például jogvédelemre szakosodott céget a jelenleg érvényes szabályok szerint 150, a csatlakozást követően 250 millió forint összegű biztonsági tőkével lehet majd alapítani. Ugyanakkor a magasabb tőkekövetelmény nem jelent majd gondot a legtöbb piacon lévő társaságnak, a cégek zömének tőkéje ennél már ma is magasabb.

A magyarországi biztosító társaságokat EU-beli, de az angolszász országokban ténykedő társaikéhoz képest különösen szigorú jelentési kötelezettség sújtja. A negyedéves jelentéshez több, mint 10 ezer rubrikát kell kitölteniük és megküldeniük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF), ami jelentős költségnövelő tényező. Ugyanakkor EU-beli társaik esetében nem jelentkeznek ezek az adminisztrációs terhek, aminek az lehet a következménye, hogy az alacsonyabb költséggel működők olcsóbbak lesznek és ezzel versenyelőnyhöz jutnak.

Szigorúbb szabályoknak kell megfelelniük a magyarországi biztosítóknak EU-beli társaikénál a személyi kérdéseket illetően is. Magyarországon továbbra is érvényben marad az igazgatóság, a felügyelő bizottság, valamint a cégek első számú vezetőjének, vezető matematikusának, jogászának stb. kinevezéséhez szükséges felügyeleti engedély megszerzésének kötelezettsége.

A biztosítók a jövőben csak olyan könyvvizsgálót alkalmazhatnak, aki szerepel a felügyelet által vezetett nyilvántartásban és akit a felügyelet határozattal nyilvántartásába vesz.