A csatlakozással egy időben megváltozik a magyar gyakorlat is. Jelenleg a termék forgalomba kerülése előtt vizsgálják az árucikk forgalomképességét. Az előzetes ellenőrzést utólagos piac-felügyeleti kontroll váltja fel, ez épül be a rendszerbe. Az ellenőrzés azonban nem a kereskedőnél, hanem a gyártónál, az importőrnél történik.
Az árucikkeken kötelező feltüntetni a gyártó, a forgalmazó nevét és az árat; ez utóbbi esetében a bruttó árat. Ha több árcédula is szerepel rajta, akkor a legalacsonyabb ár az érvényes. Nem csupán a fogyasztói ár, hanem az egységár feltüntetése is kötelező, amennyiben az nem egyezik meg a csomag eladási árával.
A jogorvoslatra az EU elsősorban a kamarák által működtetett békéltető testületeket ajánlja a gyártóknak, a forgalmazóknak, illetve a fogyasztóknak. Ez gyors és olcsó, illetve a forgalmazók marketing eszközként is használják, feltüntetve az üzletben, hogy panasz esetén alávetik magukat a választott testület ítéletének.
Túl szigorú a hazai dohányreklám-szabályozás
A közösségi jog szerint a reklám nem lehet megtévesztő, ugyanakkor az összehasonlító reklámot engedélyezi a szabályozás, amennyiben az nem sérti a piaci versenytársat. Az Európai Unióban jelenleg dolgoznak a dohányreklám közösségi szabályozásán. Ez várhatóan valamivel enyhébb lesz, mint a Magyarországon érvényes teljes tiltás. Így a csatlakozás után enyhíteni kell majd a hazai szabályozáson és gyakorlaton.
Miközben a szavatossági időt szabályozza a közösségi fogyasztóvédelmi politika, nem kötelezi a forgalmazókat jótállás vállalására. Erre a piaci verseny kényszeríti a gyártókat és a kereskedőket. A fogyasztót egyébként négyféle szavatossági jog illeti meg. Ha hibás a termék, akkor javítása, vagy cseréje a térítésmentes. A fogyasztó hibás termék esetén árleszállítást is követelhet, súlyos szerződésszegés esetén a vásárlástól elállva a vételár visszafizetését is kérheti.
A szavatossági jogok külön szerződéssel nem korlátozhatóak, azokból a fogyasztók nem zárhatóak ki. Változást jelent, hogy 2004 május elsejétől a hatályos termékfelelősségi törvény alapján már csak akkor lehet kártérítést igényelni, ha egy hibás termék 500 euró feletti kárt okoz a vásárlójának.
A jelenlegi magyar szabályozás szerint az értékhatár ma csupán 10 ezer forint, viszont a jogszabály hatályba lépése óta még egyetlen pert sem indítottak a törvényre hivatkozva Magyarországon. Az unióban ezzel ellentétben sokkal komolyabban veszik ezt az előírást és a vásárlók rendszeresen élnek is a jogorvoslat lehetőségével.