Zuhant a forint Járai nyilatkozata után

Csütörtökön jelentősen gyengült a forint, emelkedtek a kamatok és az állampapír-piaci hozamok. Kereskedők szerint a jegybankelnök reggeli, a sáveltolásról szóló nyilatkozata  indította el a folyamatot. László Csaba pénzügyminiszter szerint közös döntések részleteiről "nem ízléses" nyilatkozni.

Rosszul időzített és gyengén kommunikált lépés volt a forint árfolyamsávjának eltolása - nyilatkozta a Világgazdaságnak Járai Zsigmond. A jegybankelnök közölte: a forint gyengítése nem javítja a versenyképességet, és a kormány komolyabb megszorításokat ígért a jegybanknak 2004-re.

A sáveltolással a kormány garanciát kívánt adni az exportőröknek, hogy a forint nem erősödik tovább egy bizonyos szintnél. A jegybank először azt javasolta, hogy mindez a 2004-es büdzsé összeállításakor történjék, de mivel a kabinet már idén mérsékli a költségvetés kiadási oldalát, és ígéretet tett a szigorítások 2004-es folytatására, a jegybank beleegyezett az ingadozási sáv eltolásába - derül ki az interjúból.

Járai Zsigmond közölte: a jegybanknak nem volt hatékony érve a sáveltolás ellen, és a döntés felelőssége közös, a Magyar Nemzeti Bank vállalja annak következményét.

Amennyiben az euró árfolyama visszatér a jegybank által kívánatosnak tartott 250 forintos szintre, úgy a döntés megfelelő volt - mondta a lapnak a jegybank elnöke.

Rosszkor, rosszul

Az interjúban Járai elismeri: a döntés rosszkor született, mert bejelentése pillanatában a forint már gyengébb volt, mint amit a jegybank és a kabinet látni szeretett volna, a piac ráadásul túlreagált a sáveltolást.

A jegybankelnök úgy vélte, hogy a pénzügyminiszter kommunikációs hibát is vétett: először a sáveltolást jelentette be, így a költségvetési megszorítás már kisebb figyelmet kapott; ez vezethetett a heves piaci reakciókhoz is.

A gyenge forint nem megoldás

A jelenlegi gazdasági problémák nem monetáris természetűek: a gyengébb forint nem növeli a versenyképességet - nyilatkozta Járai Zsigmond. A gyengébb forint ugyanis drágítja a behozatalt, nő az infláció és emelkednek a fizetések, így rövid idő múlva visszaáll a versenyképesség korábbi szintje, már inflációs környezetben.