Romlott Ausztria munkaerőpiaci helyzete

Ausztria még nem alkalmas magasan automatizált és technológiailag igényes gyártási folyamatok befogadására, ugyanakkor a kevésbé komplex és magas élőmunka igényű gyártási folyamatok számára viszont túl drága - derül ki a német BERI kutatóintézet munkatermelékenységről készített tanulmányából.

Az osztrák munkaerő - a némethez és a franciához hasonlóan - magasan képzett és átlagon felüli technikai készségekkel is rendelkezik, a politika azonban képtelennek bizonyult kiszabadítani a vállalkozásokat a szakszervezetek és a bürokrácia szorításából. Emiatt folyamatos munkahely vesztés zajlik a hagyományos gazdasági ágazatokban, ami a keleti bővítéssel csak felgyorsul majd. Amennyiben a beruházási- és termelési gátakat nem sikerül leépíteni, a tőke a globalizáció korában kifizetődőbb termelési telephelyet keres magának közvetlen beruházásaihoz - állapítja meg a tanulmány.

A tanulmányban vizsgált húsz iparilag fejlett ország között Ausztria a 18. helyet foglalja el és a 100 pontos skálán mindössze 58 pontot ér el - ami a tanulmány szerint megfelel a tíz évvel ezelőtti helyzetnek. Az EU-csatlakozás óta az alpesi köztársaság éppenséggel két ponttal vissza is esett, mivel 1995-ben 60 még pontja volt. A magas bér- és járulékos költségek ellenére is viszonylag magasnak tekinthető pontszámot az intézet tanulmánya a jó infrastruktúrára, valamint a dolgozók motiváltságára és képzettségére vezeti vissza.

Miközben Ausztria hátrább csúszott a listán, egyes országok javítottak helyzetükön. Az Egyesült Államok így 67 pontról 73-ra, Svédország 62-ről 65-re, Nagy-Britannia 55-ről 61-re, Spanyolország 55-ről 60-ra, Magyarország 50-ről 54-re, Lengyelország 45-ről 50-re lépett előre ugyanezen idő alatt a termelékenységi rangsorban. Ausztria szempontjából a legfontosabb versenytársak, így Németország (63 pont), Franciaország (65), Hollandia (66) és Svájc (74) megőrizték előnyüket.

Miközben az Egyesült Államok, Írország, Szingapúr, Japán és Svédország a tanulmány megítélése szerint "befektető barátnak" tekinthető, Németország, Dánia, Hollandia, Spanyolország és Ausztria egyenesen "befektető ellenesnek" mondható. Ennek oka a szakszervezetek erős gazdasági befolyásában és a nagyvállalatok vezetőinek "ipari bürokratákká" történő átvedlésében keresendő. A telephely ranglista évi rendszerességgel készül a multinacionális cégek befektetési döntéseinek a megkönnyítése céljából.