Főleg olyan szeszesitalok védelméről van szó, mint a bordeauxi-i bor, a chianti, a rioja, a grappa vagy a sherry, a 35 termékből összesen 18 tartozik ehhez a csoporthoz, míg a többi főleg sajt- és sonkaféleség, mint a gorgonzola vagy a pármai sonka. Az Európai Unión belül ezek a márkanevek már most eredetvédelmet élveznek.
A levédendő termékek
Borok és tömény szeszesitalok: bordeaux-i, burgundi, chablis, champagne, chianti, cognac, grappa, graves, malaga, marsala, madeira, medoc, moselle, portói, rajnai, rioja, sauternes és sherry.Brüsszel azt akarja elérni, hogy a védett termékeket csak származási térségükben lehessen előállítani, mert a másolások rontanák a hírnevüket.
A probléma egyik jellemző példája, hogy Kanadában egy sonkagyártó védett márkanévként jegyeztette be a pármai sonkát, ezért az észak-itáliai Párma városának sonkagyártói csak más néven forgalmazhatják Kanadában saját terméküket, a valódi pármai sonkát.
Az Egyesült Államok és Ausztrália ellenzi, hogy a védelmet kiterjesszék az egész világra. A kereskedelmi partnerek azzal érvelnek, hogy a szóban forgó márkanevek közül sok már régóta az eredeti régión kívül is használatban van és általános terméknevet jelöl. Ráadásul a levédeni kívánt termékeket sok esetben maguk az európai bevándorlók hozták magukkal és már nemzedékek óta gyártják.
Brüsszelben azonban úgy látják, hogy elég jó tárgyalási pozícióval rendelkeznek, miután az Európai Unió az agrárreformmal és az exportszubvenciók leépítésével messzemenően elébe ment a WTO elvárásainak más téren. Cserébe Brüsszel most a WTO más tagállamaitól vár engedményeket.
A világméretű levédetés tervét illetően az EU egyébként nem áll egyedül, India például a darjeeling teának, Thaiföld pedig a jázmin rizsnek szeretne hasonló védelmet biztosítani.