A gazdasági tárca elképzelései között sok olyan akad, amely nem igényel költségvetési kiadást, mégis jelentős beruházás-élénkítő hatással bír. A GKM javaslata szerint a társasági adó kulcsának általános mérséklése helyett célravezetőbb volna a fejlesztéseket közvetlenül előmozdító kedvezményeket alkalmazni. Ennek megfelelően szorgalmazzák a fejlesztési adókedvezmények küszöbértékének csökkentését tízmilliárdról 2,5 milliárdra, valamint a foglalkoztatási feltételek arányos mérséklését (500 főről 200 főre, illetve 300 főről 100 főre). Az adókedvezmény igénybevételének lehetséges időtartamát öt évről tíz évre növelnék, valamint célzott beruházásösztönző programokat is indítanának.
A GKM javasolja a társasági, valamint a helyi iparűzési adó együttes terhének csökkentését egy új, a személyi jövedelemadónál érvényesíthető kedvezmény beléptetésével. Ez a lehetőség az egyéni vállalkozóknak és a mezőgazdasági őstermelőknek is járna. A GKM szükségesnek tartja az adómentes fejlesztési tartalékképzés feltételeinek javítását is: ez a nyereség adómentesen tartalékolható arányának a jelenlegi 25 százalékról 50 százalékra növelését jelenti, az 500 millió forintos felső határ 1 milliárdra emelése mellett.
A versenyképes beruházások vissza nem térítendő támogatása keretében Magyarországon jelenleg legfeljebb 410 ezer eurós összeg biztosítható. Ez az érték Lengyelországban a 2-4 millió eurót, Csehországban pedig akár a hatmilliót is elérheti. A gazdasági tárca ezért - a 20 százalékos támogatási kulcs változatlanul hagyása mellett - az összérték 4 millió euróra emelését javasolja.