Gyorsuló infláció, lassuló hiány-gyarapodás

Az infláció a következő hónapokban gyorsul, de éves átlagban kisebb lesz a tavalyinál, s - a tervezett adóváltozások ismeretében - a jövő évinél is - áll a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzésében.

A második félév gyorsuló növekedése is csak arra lesz elég, hogy a tavalyihoz hasonló teljesítményt érjen el a hazai gazdaság - vélik a GKI elemzői, akik gyorsuló inflációt és lassuló hiány-gyarapodást prognosztizálnak a következő hónapokra. A hiány növekedésének lassulása ellenére az államháztartási deficit így is legalább a GDP 5,3 százaléka körül alakul.

Az ipar változatlanul exportorientált pályán halad: az első hét hónapban az export 7,4 százalékkal, a belföldi értékesítés viszont még fél százalékkal sem nőtt - ám ez érdekes módon alig tükröződik a külkereskedelmi statisztikákban. Az első félévben az export volumene 3, az importé 8 százalékkkal bővült. Az export és az import közötti olló júliusban szűkült, a behozatal növekedési üteme a második negyedévben 9, júliusban csak 5 százalékponttal haladta meg a kivitelét. A behozatal - s ennek következtében a külkereskedelmi hiány - emelkedését a fogyasztási és a beruházási célú, illetve az energiahordozó-import növekedése magyarázza.

Nő a külföldi adósság

A jelentés szerint a folyó fizetési mérleg romlása folytatódik, jó hír viszont, hogy júliusban - hosszú szünet után - végre jelentős, 400 millió eurós működőtőke-beáramlásra került sor. E kedvező tendencia várhatóan folytatódik, a nettó külföldi adósság azonban így is nő.

A foglalkoztatottak száma a költségvetési szektorban hét hónap alatt mintegy 3,6 százalékkal emelkedett, a legalább öt főt foglalkozató vállalkozásoknál viszont kissé csökkent. Ugyanezen időszak alatt a költségvetési szektorban mintegy 20, a versenyszektorban 5 százalékkal nőttek a reálkeresetek. A GKI elemzői az év egészében összesen mintegy 10 százalékos reál-bérnövekedés prognosztizálnak.