A négy vezető magyarországi gazdaságkutató cég képviselői megállapították, hogy a javuló nemzetközi gazdasági környezet hatására kedvező jelek tapasztalhatók a reálgazdaságban: az üzleti beruházások élénkülnek, a feldolgozóipari export és termelés gyorsul, a harmadik negyedévben a GDP már 2,9 százalékkal nőtt és a vállalkozások várakozásai is némileg javulnak. A konjunktúra élénkülése viszont szükségszerűen és előrebecsülhetően átmenetileg felerősítette a folyó fizetési mérleg romlását.
A gazdaságpolitikában helyes irányú fordulat, több kedvező változtatás történt (a reálbérek növekedésének lefékezése, az államháztartás hiányának 2004. évi csökkentése) - állapítják meg a kutatók, hozzátéve, hogy ugyanakkor kedvezőtlen folyamatok mennek végbe a pénzpiacon.
A forint jelentősen gyengült, a kamatok drasztikusan emelkedtek és csökkent a bizalom a magyar állampapírok iránt. A kutatóintézetek álláspontja szerint ebben döntő szerepet játszott a 2001-2003-at jellemző túlköltekező fiskális politika és a követhetetlen - hol erőltetett antiinflációs célokat, hol egy kívánatos árfolyamot követő, hol meg leértékelő - monetáris politika.
A kutatóintézetek véleménye szerint a pénzpiaci fejlemények kialakulásához hozzájárult a gyakran összehangolatlan és a befektetőkben bizalmatlanságot keltő kommunikáció, amely főleg egymás gyakorlatának megkérdőjelezésével, esetenként szakmailag nehezen védhető állításokkal rontotta a gazdaságpolitika és a jegybanki politika hitelességét.
A kutatóintézetek közös közleményükben ezért hangsúlyozzák, hogy a befektetői bizalom és a hitelesség visszaszerzése meggyőző változtatásokat igényel a pénzügyi politika és irányítás mindkét területén.