Az elemzés szerint a magyar gazdaság 2003-ban negyedévről negyedévre gyorsult, miközben a világgazdasági és hazai konjunkturális várakozások javulnak. Ez, valamint a korábbinál gyengébb forint ösztönzően, a magas hazai kamatok és a gyenge dollár fékezően hat a 2004. évi növekedésre.
Az iparban a termelékenyég javulása ismét gyorsul. Mivel azonban a növekvő kivitel és az újra lendületet kapó beruházások jelentős importot is igényelnek, a külkereskedelmi hiány idén is növekedni fog. Ezt azonban az előrejelzés szerint a folyó fizetési mérlegben a várhatóan végre növekvő idegenforgalmi aktívum ellentételezheti.
A közlemény szerint a deficit a GDP 6,5 százalékáról 2004-ben 6 százalékra csökken, miközben bővülni fog a Magyarországra áramló külföldi működő tőke, ami a modernizáció és hiány finanszírozása szempontjából is kedvező. A 2003. évi, az önkormányzatokkal együtt a GDP 6 százalékát közelítő államháztartási hiány érzékelhetően alacsonyabb a megelőző évinél és lényeges szigorítást jelentett. Ugyanakkor a javulás számottevően elmaradt a tervezettől és a hiány szintje fenntarthatatlanul magas - közölte a GKI.
Az elemzés úgy véli, hogy a jelek szerint a kormányzat valóban elkötelezett az idei új, reálisnak tűnő cél, a GDP 4,6 százalékát kitevő államháztartási hiány mellett, s ennek meghaladását akár további évközi intézkedések árán is meg fogja akadályozni. A munkanélküliség 2003-ban érezhetően csökkent, a foglalkoztatás a költségvetési szektorban nőtt, míg az üzletiben stagnált, ezen belül az iparban csökkent.
A reálkeresetek az elmúlt két év összesen 25 százalékos emelkedése után 2004-ben már csak körülbelül 1 százalékkal nőnek. Az elemzés szerint az infláció főleg az áfa és a jövedéki adó emelésének hatására 2004 tavaszán néhány hónapban el fogja érni a 7 százalékot, az év második felében azonban - ha további ársokk nem éri a gazdaságot - érezhetően mérséklődik, s az év végén a 2003. decemberi szint, 5,7 százalék körül alakul. Éves átlagban 6,2 százalék körüli áremelkedés várható.