Az utóbbi időben kedvező makrogazdasági adatok erősítették a forint iránti bizalmat. Hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal a tavalyi év utolsó negyedévére vonatkozó GDP-növekedést az előzetes 3,5 százalékról 3,6 százalékra módosította. A háztartások fogyasztása tavaly a harmadik negyedévben 4,4 százalékra csökkent az egy évvel ezelőtti 7,7 százalékról. Amennyiben a fogyasztás a GDP-növekedési ráta alá csökken, a szakértők szerint pozitív lehet az inflációra és a folyó fizetési mérleg hiányára is.
A Magyar Nemzeti Bank ilyen környezetben kényszerül döntést hozni a hetek óta tartó forint erősödésének megállítására. Az ING Bank elemzői szerint a jegybank óvatosan közelíti meg a kérdést. Járai Zsigmond jegybankelnök nyilatkozatai a két héttel ezelőtti, meglepetésszerű, 25 bázispontos kamatcsökkentés óta erre engednek következtetni, az elemzők szerint. A nyilatkozatok célja, amelyben a központi bank elnöke kizárta a gyors kamatcsökkentéseket és figyelmeztetett a 2008-as euró-bevezetés elhalasztásának veszélyeiről, a szakértők szerint az lehetett, hogy elejét vegye a piac komolyabb kamatcsökkentési várakozásainak.
Az ING Bank elemzői ezért azt tartják valószínűnek, hogy a Monetáris Tanács hétfői ülésén 50 bázispontos kamatcsökkentésről dönt, hogy stabilizálja a forint árfolyamát. A szakértők szerint a forint árfolyama a következő hetekben így a 248-253-as szinten lesz az euróhoz képest.
A másik forgatókönyv szerint a jegybank most nem csökkent kamatot, hanem várakozó álláspontra helyezkedik, hogy tesztelje a piaci reakciókat. Ez azonban rizikósabb lehet, mivel a piac nyomására - és a növekvő, nagyobb mértékű kamatcsökkentési várakozásokra - a forint akár 245 forintra is erősödhet. Emiatt lehet, hogy a jegybank inkább biztosra megy, és az 50 bázispontos kamatcsökkentéssel elejét veszi a forint erősödésének.