A Magyar Bankszövetség elnöksége szerint az elmúlt évet a hektikus gazdaságpolitika, elsősorban a fiskális és a monetáris politika összhangjának megbomlása jellemezte. Tavaly megingott a magyar gazdaságba vetett bizalom, ennek következtében erősödött a magyar valuta elleni spekuláció - mondta Erdei Tamás, a bankszövetség elnöke, aki hozzátette: a forint árfolyama még a legnehezebb időszakban sem közelítette meg az ingadozási sávban a középárfolyamot. A forintkamatok jelentős és nagyban kiszámíthatatlan mozgása azzal járt, hogy a vállalatok, majd később a lakosság is egyre nagyobb arányban vett fel devizahiteleket, bár ezzel bevállalt bizonyos árfolyamkockázatot is mind a vállalati, mind a lakossági szektor.
A bankszövetség adatai szerint a vállalkozóknak nyújtott hitelek állománya a magyar kereskedelmi bankokat tekintve az elmúlt év végére 4030 milliárd forintra emelkedett, összetétele szerint ennek 60 százaléka volt forint, 40 százaléka pedig devizahitel. Az előző 2002. évben a kereskedelmi bankok által nyújtott mintegy 3280 milliárd forint vállalkozói hitel 65 százaléka volt forintkölcsön és 35 százaléka devizahitel.
Év végére 10 százalék alatti alapkamat
Erdei Tamás szerint idén több jel mutat arra, hogy a gazdaságba vetett bizalom kezd helyreállni, a jegybank monetáris politikája és a fiskális politika napjainkban nagyobb összhangot mutat, helyreállt a kommunikáció a PM és az MNB között, ennek is betudható, hogy nagyjából stabilizálódott a forint árfolyama. A bankszövetség elnöke szerint a költségvetési politika igazi megmérettetése akkor lesz, amikor publikálják az államháztartás féléves számait: "ha addig a számok jól alakulnak, nem elképzelhetetlen, hogy év végére 10 százalékon vagy az alatt lesz a jegybanki alapkamat". Ezzel együtt 2004-re Erdei Tamás azt valószínűsíti: idén is dinamikus növekedés elé néznek a hazai kereskedelmi bankok.