A mérsékeltebb növekedés azt jelzi, hogy a kínai kormánynak a gazdaság lehűtésére tett kísérletei - elsősorban a hitelezés visszafogásával - sikeresnek bizonyultak. A pekingi vezetés arra kötelezte a bankokat, hogy nagyobb tartalékokat képezzenek, és kisebb összegeket biztosítsanak a kölcsönökre.
Júniusban 5 százalékos volt az infláció Kínában, de májusról júniusra 0,7 százalékkal csökkent az árdrágulás, ami azt jelentheti, hogy a kínai központi bank nem kényszerül kamatemelésre.
Kína igyekezett elkerülni a kamatemelést, mivel az állami vállalatok ebben az esetben nehezebben tudták volna visszafizetni adósságaikat. Ehelyett a kormány a hitelezést és a befektetéseket fogta vissza elsősorban az autógyártásban és az ingatlanbefektetésekben.
Elemzők egyébként korábban 10,5 százalékos GDP-növekedésre számítottak a második negyedévben.
A növekedés lassulása ellenére a hét elején napvilágot látott adatok szerint a külföldi befektetések értéke nem esett vissza az elmúlt hónapban. Júniusban mintegy 8 milliárd dollárnyi közvetlen befektetést valósítottak meg az országba n- írja a BBC News Online.