Az Üzleti Negyed élelmiszer-kosarában szereplő termékek közül a leginkább - több mint 40 százalékkal - a sertéscomb ára emelkedett egy év alatt. Más alapvető élelmiszerek is drasztikusan drágultak: a zsemle és a tej is több mint 30 százalékkal kerül többe most, mint egy évvel ezelőtt. Az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt a mosópor és a tej ára is.
Olcsóbb lett ugyanakkor - a kosárban szereplő termékek közül egyedüliként - a kávé, mintegy 1,5 százalékkal, és alig változott a csokoládé ára.
Az Üzleti Negyed kosarában szereplő termékek ára:
Bevásárlókosár |
2000., 25. hét |
2001., 24. hét |
Változás |
Banán 1kg |
192 |
213 |
10,83 |
Coca-Cola pet v.v 2l (betétdíj nélkül) |
203 |
207 |
1,86 |
D.E Karaván vákum 250g |
362 |
356 |
-1,54 |
Dreher pils üveg 0.5l (betétdíj nélkül) |
105 |
117 |
11,45 |
Milka tejtábla 100g |
180 |
180 |
0,31 |
Ráma margarin csészés 500g |
186 |
196 |
5,33 |
Sertéscomb 1kg |
759 |
1071 |
41,22 |
Sió őszilé 25% 1l |
150 |
150 |
0,07 |
Tix mosópor tasak 4.5 kg |
1607 |
1965 |
22,27 |
Trappista sajt 1kg |
961 |
1174 |
22,08 |
UHT hosszanfriss tej 2.8% 1l |
127 |
166 |
30,72 |
Vizes zsemle 10db |
89 |
118 |
32,54 |
Kosár átlagára |
4919 |
5912 |
20,17 |
Forrás: GfK Dorel
A Központi Statisztikai Hivatal által nemrég nyilvánosságra hozott adatsor hasonló mértékű, bár némileg alacsonyabb élelmiszer-drágulást mutat. A hivatal adatai szerint májusban, egy év alatt 17,8 százalékkal drágultak az élelmiszerek: a sertészsiradék 71, a sertéshús 62, a burgonya 61, a tojás 40, a liszt 36, a szalonna 34, a kenyér 30, a péksütemények 29, a párizsi, kolbász 28, a szalámi, sonka 26, a tej és a cukor 25 százalékkal drágult, míg a margarin 3 százalékkal, az étolaj és a rizs 4 százalékkal, a csokoládéé, kakaó 5 százalékkal, az üdítőitalok pedig 7 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban.
Májusban - csakúgy mint az év eddig eltelt részében - a stabilan 10 százalék feletti éves inflációt elsősorban az élelmiszerek átlagon felüli drágulása okozta. A Magyar Nemzeti Bank által tavasz óta jelentősen módosított árfolyam-politika - a forint lebegési sávjának jelentős kiszélesítése és az inflációs célt követő monetáris rendszer bevezetése - elsősorban a forint felértékelődésén keresztül kívánja mérsékelni az inflációt. A dollárhoz és az euróhoz képest erősödő forint ugyanis olcsóbbá teszi az importot, ami valóban az infláció csökkenéséhez vezet, bár a mezőgazdasági termelői árakat, és ezen keresztül az élelmiszerárakat nem befolyásolja jelentősen.
(Üzleti Negyed)
Ajánlat:
Árak
(az Üzleti Negyed rovata)
Élelmiszer kosár - 2001. 24. hét
Korábban:
Nőtt az infláció májusban
(2001. június 12.)
Inflációs célt követő monetáris rendszert vezet be a jegybank
(2001. június 12.)