Magyarország is felkerült az amerikai kormány által évente összeállított "feketelistára", ami a tengerentúli exportőrök véleménye szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató államokat tartalmazza - írta meg a Korridor. Balás Péter külügyi helyettes államtitkár úgy nyilatkozott a Magyar Hírlapnak, hogy ennek csak elvi jelentősége van, a két ország kereskedelmére nincs közvetlen hatással.
Az USA exportőreinek, alapvetően a gépkocsigyártóknak és -forgalmazóknak viszont igencsak gyakorlatias gondjuk van Magyarországgal. Az amerikai autókat sújtó - 2000 köbcenti felett - 43 százalékos vám miatt a Chrysler panasszal fordult az USA kereskedelmi minisztériumához, különösen amiatt, hogy januártól az EU-országokból származó gépkocsikra nulla százalékos a vám.
Az óriási mértékű vámteherrel gyakorlatilag kizárják a tengerentúl készült autókat a magyar piacról - fogalmazott a Magyar Hírlapnak Fazakas Szabolcs, a Daimler-Chrysler itteni képviseletének vezetője. Elmondta: tíz évvel ezelőtt az volt az elképzelés, hogy 2000-re hazánk az Európai Unió tagja lesz, s akkorra a közösségen kívüli termékeket - így az autókat is - maximálisan 10 százalékos vám terheli majd, miközben az unión belül teljesen eltűnik ez a teher. Az EU-val kapcsolatban fokozatosan le is építettük a vámokat, azon kívül viszont maradt az autók esetében elviselhetetlenül magas teher. Ezért amerikai részről azt sürgetik, hogy Magyarország egyoldalú gesztust gyakoroljon ebben a kérdésben. Úgy tűnik, hogy egyelőre nem talált meghallgatásra a kérés, hiszen az amerikai-magyar kereskedelmi tárgyalások nem hoztak semmi újat Martonyi János külügyminiszter néhány napja folytatott amerikai tárgyalásain sem. A magyar fél tavaly májusban juttatta el átfogó - kölcsönösségen alapuló - javaslatcsomagját az amerikai félnek, de eddig nem érkezett válasz. Részkérdésekre érkezett javaslat, és októberben volt egy tárgyalási forduló is, az amerikai elnökválasztás miatt azonban minden késésben van - tájékoztatta a Magyar Hírlapot Balás Péter külügyi helyettes államtitkár.
Az egyoldalú gesztust - érvel Fazakas Szabolcs - azért kellene megtennie a magyar félnek, mivel semmilyen szempont nem indokolja a tengerentúlon gyártott autók magas vámját. A 43 százalékos tehernek nincs piacvédő funkciója, hiszen a luxuskategóriában nem készül hazánkban gépkocsi. A vámtétel ráadásul nem EU-konform, hiszen egy itthon 14 millióba kerülő Chrysler az unió országaiban 9 millió forintnak megfelelő összegért vásárolható meg - tette hozzá Fazakas Szabolcs.
Hajnal László-Rockenbauer Nóra
(Magyar Hírlap)