Parázs vita után megállapodás született szerdán az Európai Unió 15 tagállama és az Európai Parlament képviselői között: az eredetileg tervezethez képest egyéves késéssel - 2006-ban -, de életbe léphet a vállalatfelvásárlások- és egyesülések új szabályozása az unióban. A megállapodást még az uniós tagországok többségének és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Az új szabályozás lényege az, hogy 2006-tól a vállalatok részvényesei dönthetnek a felvásárlási ajánlatok sorsáról a cégek vezetői helyett. Az uniós tagországok többségében jelenleg a cégvezetők számos eszközzel élhetnek az általuk ellenségesnek minősített felvásárlási kísérletek kivédésére: átcsoportosíthatják a vállalat vagyonát, vagy a cég részvényeinek egy részét hozzájuk közel álló befektetőknek értékesíthetik.
A szerdán megszületett megállapodást és a vállalatvezetők jogainak korlátozását egyedül Németország ellenezte.
Az uniós döntéshozók azt remélik, hogy az új szabályozás életbe lépését követően jelentős tőke áramolhat Európába, és a vállalatok termelékenysége is javul. A Boomberg emlékeztet: 1995 és 2000 között Európában 1 600 vállalatfelvásárlást regisztráltak, melyek együttes értéke 2,7 trillió dollár volt, míg ugyanebben az időszakban az Egyesült Államokban 25 800 vállalategyesülés történt, összesen 5 trillió dollár értékben.
Magyarországon - elsősorban a piac átláthatóságának biztosítása érdekében - a közelmúltban szigorították a vállalatfelvásárlás szabályait. Az új törvények alapján nyilvános vételi ajánlatot kell tennie a cég részvényeire annak a befektetőnek, aki közvetlenül és közvetve 33 százalékos részesedéssel rendelkezik az adott vállalatban. A szabályozás szigorítására a Gazprom-cégcsoport magyarországi, több állami intézmény gyanúja szerint a vonatkozó törvényeket megkerülő bevásárlásai miatt volt szükség.
(Üzleti Negyed)
Korábban:
Közép-Kelet-Európában jelentősen nőtt a felvásárlások és vállalategyesítések száma
(2001. április 23.)
Módosításra váró pénzügyi törvények a parlament előtt
(2001. március 9.)