A Kopint-Datorg emelte inflációs prognózisát 2001-re

A Kopint-Datorg Rt. kutatói helyeslik az infláció elleni határozott gazdaságpolitikai fellépést, ám arra figyelmeztetnek, hogy az áremelkedés erőteljes rövid távú csökkentését kockázatos a monetáris politika eszközeivel erőltetni. Az infláció erőszakos leszorítása a kutatók szerint a gazdasági növekedés számottevő lassulásával járhat, ahogyan az korábban Lengyelországban történt. A kutatók az idei évben 9,5 százalékos átlagos inflációval számolnak, szemben az áprilisban előrejelzett 9 százalékkal.

A kutatóintézet csütörtökön Budapesten nyilvánosságra hozott előrejelzése felhívja a figyelmet arra, hogy a sávszélesítést követő forinterősödés eltérő módon érinti a gazdaság szereplőit.

A kutatók az idén 4,8 százalékos GDP növekedésre számítanak és az infláció második félévi lassulását prognosztizálják. Decemberre 7,5-8 százalékos áremelkedést várnak és az év egészében 9,5 százalékos átlagos inflációval számolnak.

A világgazdaság romló kilátásai mellett a hazai ipari termelés az idén 10 százalékkal nőhet, a fogyasztás bővülését 4,5-5 százalékra, a beruházás növekedését 8 százalékra várják.

A Kopint-Datorg szerint a külkereskedelmi mérleg hiánya 4,8 milliárd euró lehet, a folyó mérleg deficitje pedig 2,4 milliárd euró körül alakul majd.

A külföldi működőtőke-beáramlás 1,8 milliárd eurós értékét jelzik előre a kutatók.

A konjunktúra-jelentésben a kutatók úgy vélik, hogy a forintnak az euróval szembeni erősödése 2001-ben tovább tart, és a magyar valuta 9-10 százalék körüli mértékben értékelődhet fel az európai közös valutával szemben. Ez a modellszámítások szerint elfogadható évi 2-3 százalékot jelentősen meghaladó reál-felértékelődést eredményezne, aminek hosszú távú hatása a magyar gazdaság növekedésére ma még kérdéses.

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a magyar gazdaság rövid távú kilátásait a nyugat-európai konjunktúra alakulása jelentősen meghatározza. Jelenleg azonban egyre több szó esik egy globális recesszió lehetőségéről, mivel a világgazdaság kilátásai az elmúlt három hónapban tovább romlottak. Mindez a kutatók szerint kedvezőtlenül befolyásolhatja a magyar külkereskedelmet, lassíthatja az exportot. A külső kedvezőtlen környezet már ma is jelentkező következménye az ipari termelésnek a vártnál gyorsabb növekedés-lassulása.

A 10 százalék körül beragadt infláció okai közé sorolják a kutatók, hogy máig nem zárultak le a társadalom és a gazdaság strukturális reformjai. Ide tartozik, hogy a gazdaságpolitika az utóbbi években a gazdasági növekedést egyértelműen előnyben részesítette az infláció leküzdésével szemben. A sávszélesítés, a devizaliberalizáció tanúskodik az infláció gazdaságpolitikai kezelésének változásáról. Az infláció erőszakos leszorítására a kutatók Lengyelországot hozták fel példának, ahol az áremelkedés üzemének visszaszorítása csak a gazdasági növekedés számottevő lassulásával volt megvalósítható. Ez éppen most nem lenne kívánatos Magyarországon, ahol hosszú idő után 2001 az az év, amikor a lakossági jövedelmek is érzékelhetően növekedhetnek.

A folyó fizetési mérleg hiánya minden bizonnyal jelentősen nő az év végéig. A deficit a GDP 4 százaléka felett várható. A működőtőke beáramlás és a portfólió-befektetések pozitív egyenlege miatt azonban a folyó mérleg hiányának finanszírozása nem jár együtt számottevő adósságnövekedéssel.

Az államháztartás kedvező egyenlege is azt jelzi, hogy fiskális expanzióról, kormányzati túlköltekezésről még nem lehet beszélni. Felhívják a figyelmet ugyanakkor arra, hogy az állami szerepvállalás, az államháztartási mérlegekben szereplő tételeknél magasabb lehet, amennyiben ez az alrendszereken kívüli csatornákon keresztül történik. A kutatók szerint az év hátralévő hónapjaiban az államháztartási hiány nőni fog.

(MTI)

Ajánlat:

Kopint-Datorg Rt.