Évtizednyi jövedelem kell a lakásszerzéshez

Megtévesztő és ellentmondásos képet tükröz a mai magyarországi lakáshelyzet. Míg ugyanis a lakástulajdon aránya alapján úgy tűnik, hogy Magyarország a gazdag országok közé tartozik, hazánkban az uniós átlagnál 2,5-3-szor hosszabb ideig tart egy-egy lakás árának előteremtése.

Magyarországon 7-10 évig kell dolgoznia és teljes jövedelmét megtakarítania egy családnak ahhoz, hogy meg tudja venni otthonát. Ugyanakkor az unióban a családok éves jövedelmükből már három év alatt ki tudják fizetni egy lakás árát - tudta meg a Népszava Csomós Józseftől, a Földhitel- és Jelzálogbank vezérigazgató-helyettesétől. Franciaországban például 2,9, Nagy-Britanniában 3,5 esztendő keresetét kell letennie annak, aki lakást akar venni. Mindehhez még rövidebb időre van szükség az Amerikai Egyesült Államokban, ott alig 2-2,5 év bérének megfelelő összeg az ingatlan ára.

A tulajdon magas aránya a lakásszektorban azonban félrevezető lehet. A tapasztalatok szerint ugyanis a ház- és lakástulajdonosok a társadalom "jobbik" fele, a magasabb jövedelműek, a magasabb életszínvonalon élők. Ezek szerint minél magasabb a saját tulajdon aránya, annál gazdagabb az ország. Ez azonban hazánk esetében nem így van - figyelmeztet a vezérigazgató-helyettes.

Magyarországon mindennek oka az, hogy a 90-es évek elején-közepén hihetetlen mértékben megnőtt a lakásvásárlási kedv, s a régi önkormányzati lakások bérlői rendkívül jutányos áron juthattak otthonukhoz.

Szakértők már hosszabb ideje figyelmeztetnek, hogy a privatizáció káros következményekhez vezethet. A lakások többsége, kilencvenegy százaléka ugyanis magánkézbe került. Az alacsony jövedelműek, a nyugdíjasok, a pályakezdők azonban gyakran nem képesek fenntartani otthonukat. Magyarországon pedig a tulajdonos az esetek nagy részében nemigen tud lakásfenntartási támogatáshoz jutni.

Annak, hogy hazánkban ennyivel tovább tart egy lakás árának előteremtése, alapvető oka, hogy nálunk a jövedelmekben történetileg nincs beépítve a lakások ára. Azaz: a bérek és fizetések mértékébe nem számítják bele, hogy az embereknek abból előbb-utóbb lakást kell vásárolniuk - magyarázta Rácz Tibor, a Raiffeisen Bank ügyvezető igazgatója.

Ez alapvetően a szocializmus öröksége. Akkor ugyanis a lakhatás körülményeinek megteremtése az állam feladata volt. Aztán a rendszerváltáskor ez a központi szerepvállalás megszűnt, de a jövedelemrendszer ehhez képest nem alakult át.

Nyugat-Európában mindez másként van: a lakhatás várható költségeit is beleszámítják a fizetésekbe. Ott azonban ezt az emberek nem feltétlenül tulajdonszerzésre költik, ehelyett bérleményeket tartanak fenn.

Magyarországon ezzel szemben a bérlakások árai - figyelmen kívül hagyva a csupán szűk réteget elérő szociális bérlakásokat - hihetetlen mértékben elszaladtak. Az emberek képtelenek megfizetni a piaci alapú költségeket. Emiatt sokkal inkább a tulajdonszerzésre törekednek. Így végül természetes, hogy a tulajdon és a bérlemény aránya jelentősen eltolódik az EU-átlaghoz képest, s az otthonok kilencvenegy százaléka magánkézbe került.

A tulajdonhoz való végtelen ragaszkodás oka egyébként szintén a rendszerváltás előtti évekre vezethető vissza. Akkor Magyarországon a tényleges vagyonkészlet fő eleme a ház és a nyaraló volt. Él tehát az emberek jó részében a hagyomány, hogy az ő vagyonukat "bizonyítja", ha a tulajdonukban van az otthonuk. Ez természetesen az idő előrehaladtával valószínűleg változni fog - jelentette ki az ügyvezető igazgató.

A valódi változásra az Európai Unióhoz való csatlakozást követően lehet számítani - nyilatkozta lapunknak Gereben Zoltán, az Építési és Minőség-ellenőrzési Kft. vezérigazgatója. A tagjelölt országoktól ugyanis elvárják, hogy szintre hozzák a jövedelmeket. Ez pedig biztosan maga után vonja majd azt is, hogy a hét-tíz éves periódus lerövidül majd, s előbb-utóbb hazánk polgárainak is alig néhány évbe kerül majd egy lakás árának megszerzése.

Holubár Zita

(Népszava)

Ajánlat:

Az Üzleti Negyed Ingatlan rovata