Nebojsa Savic, a belgrádi Közgazdaságtudományi Intézet munkatársa sajtótájékoztatóján közölte, hogy a statisztikai adatok alapján Szerbiában az átlag nettó kereset júliusban 5400 dinár, míg a júniusi átlag 5166 dinár volt. Savic szerint a júliusi átlagnak nem lett volna szabad emelkednie mindaddig, míg a termelés nem növekszik, mert ez a bérek elértéktelenedését vonja maga után.
A szakember hangsúlyozta, hogy júliusban a legnagyobb hanyatlás az ipari termelés mutatóiban volt tapasztalható, de - mint mondta - a helyzet szeptembertől, a nyári szabadságok után valószínűleg egy árnyalattal jobb lesz.
A júliusi havi infláció Szerbiában 2,4 százalék volt, és becslések szerint augusztusban a drágulás ugyancsak 2-3 százalék között lesz, jószerivel a kenyér és a szolgáltatások árának növekedése miatt.
Maja Radovanovic, a Közgazdaságtudományi Intézet munkatársa úgy vélekedett, hogy a termelés növekedés legnagyobb akadályát a hitelek és az importnyersanyag hiánya, illetve a gyönge kereslet okozza. A szakértő szerint a hitelek hiánya mellett az is gondot jelent, hogy a vállalatok a felkínált kölcsönöket sem tudják igazán kihasználni. Ez arra utal - mondta -, hogy a vállalatok nem készek kihasználni a piaci feltételek mellett nyújtott kölcsönöket.
Radovanovic szerint az országban a vállalatok 60 százaléka kevesebb, mint a felére tudja kihasználni kapacitását, és csak 10 százalékuk használja ki a termelőképesség 90 százalékát.
Bozidar Djelic pénzügyminiszter szerdán közölte, hogy a július 17-től 20-ig végrehajtott többoldalú adósságkiegyenlítési program második körében Szerbia belső adóssága mintegy 9,5 milliárd dinárral csökkent. Djelic bejelentette, hogy szeptember 15-ig hosszabbítják meg a határidőt a kölcsönös adósságok kiegyenlítésére.
Június 1-én, amikor elindították a belső adósságok kiegyenlítését célzó programot - mondta Djelic -, 135 milliárd dinár belső adósság volt az országban, és jelenleg még 67 milliárd dinárnyi adósság vár kiegyenlítésre.
(MTI)