A minimálbér 40 ezer forintra emelése minden negyedik munkavállalót érinti, ugyanis a foglalkoztatottak 24,7 százalékának a bevallott bruttó jövedelme alacsonyabb 40 ezer forintnál. A januári emelés az alacsony jövedelmezőségű vállalatok versenyképességét csökkenti, amire e cégek akár elbocsátásokkal is reagálhatnak - fogalmaz a gazdasági és a pénzügyi tárca közös tanulmánya. A nemzetközi piacokra termelő cégek versenyképessége viszont javul, köszönhetően a 2 százalékos társadalombiztosításijárulék-csökkentésnek.
A pénzügyi és a gazdasági tárca számításai szerint a bérköltségek átlagosan 0,7 százalékkal emelkednek januártól, a költségvetési bevételek pedig 39,9 milliárd forinttal bővülnek a 2 százalékpontos tb-járulék-csökkentést is figyelembe véve. A bérköltségek átlag alatti növekedésével lehet azon vállalkozásoknál is számítani, ahol eddig a jövedelem egy részét az adózás megkerülésével fizették ki. Itt csupán a közterheket kell kigazdálkodnia a munkaadónak. Ugyanakkor a gyenge jövedelemtermelő-képességű vállalatoknál a minimálbér emelésének foglalkoztatásszűkítő hatásaival is számolni kell - fogalmaz a tanulmány.
A minimálbér januári emelése a nagyvállalatoknál nem jelent plusz kiadásokat - mondta a Magyar Hírlapnak Kreszán Albert a Középületépítő Rt. elnök-vezérigazgatója, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Ugyanakkor úgy látja, a kisvállalkozói körben a fekete foglalkoztatás újfent erősödik az építési piacon. Sőt, arra is számítani lehet, hogy egyes alvállalkozói körök a minimálbér emelkedése miatt az árakat is megemelik.
Az egészségügyi dolgozók jövőre átlagosan 20 százalékos béremelésre számíthatnak. Ebből öt százalékot tesz ki az ágazat dolgozóinak csaknem felét, 80 ezer embert érintő minimálbér-emelés, valamint a 8,75 százalékos közalkalmazotti fizetésemelés.
A munkavállalók mintegy 10 százalékát, vagyis körülbelül hatezer dolgozót érint a Magyar Államvasutak (MÁV) Rt.-nél a minimálbér-emelés, amely 320 millió forintjába kerül a cégnek - tájékoztatott Neuschl Gyula humánpolitikai főosztályvezető. Kifejtette: a korrekció bérfeszültségeket okoz majd, hiszen a szakképzetlen dolgozók így közel annyit keresnek majd, mint a szakképzettek, e feszültséget oldandó ösztönzőrendszert vezetnek be a cégnél.
Az agráriumban a dolgozók 40,9 százaléka - 60 ezer fő - keres az új minimálbér alatt. Az ágazati szakszervezeti tömörülés, a Medosz főtitkára Bereczky András elmondta: attól félnek, hogy a munkaadók nem tudják szinten tartani a 40 ezer forint felett keresők bérét, így az ágazatban akár reálbér csökkenés bekövetkezhet. Az ágazatnak 8 milliárd forinttal több kiadást jelent a minimálbér bevezetése, viszont a tb-járulék csökkentése csak 2 milliárdos könnyítést jelent. Az egészségügyi hozzájárulás növelése félmilliárd forintos újabb teher. A szektorban félnek az elbocsátások folytatásától, a részmunkaidő térnyerésétől, s a feketefoglalkoztatás fellendülésétől.
Mentőöv a magánvállalkozásoknak
Matolcsy György szombati Szécsényi sajtótájékoztatóján elismerte, hogy néhány ipari területen gondot okozhat a minimálbér-emelés. A gazdasági tárca ezért azt ajánlja a vállalkozásoknak, hogy használják ki a Széchenyi-terv vállalkozáserősítő programját. Felhívta a figyelmet, hogy a GM január 15-ig megjelenő pályázatai révén a magánvállalkozók feltőkésíthetik cégüket. Jelentős összegű, vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek a beruházásokhoz, a technológiák fejlesztéséhez, amelyre az elmúlt néhány évtized után most nyílik először lehetőség - tette hozzá. Előnyben részesítik majd azokat a pályázatokat, amelyeknél jogosan merülnek fel a minimálbér-emeléssel kapcsolatos gondok.
(Magyar Hírlap)