Az Economist a magyar gazdaságról

A kommunizmus utáni időszak egyik legsikeresebb gazdasági reformprogramja után a magyar kormány jelenleg mintha az ellenkező irányba tartana - írta a The Economist a "Szereti-e a magyar kormány a piacgazdaságot" című cikkében, amelynek alcíme szerint "az állam felhagyott a kivonulással a magyar gazdaságból".

A tekintélyes brit gazdasági hetilap budapesti keltezésű írása szerint Orbán Viktor fiatal, a politikai középtől jobbra áll és állhatatosan antikommunista. "Számos országban - köztük néhány közép-európaiban - ez a szabadpiac szenvedélyes apostolává tenné őt. De nem Magyarországon."

A szocialista kormány megszigorító politikája elleni düh hulláma nyomán 1998-ban megválasztott Orbán hatalomra kerülése óta "soha nem tűnt a piac rajongójának, néhány társa pedig határozottan ellenségesnek látszik a magyar gazdaságot uraló külföldi befektetők iránt. Ennek ellenére a miniszterelnök a szocialisták által lerakott gazdasági alapok többségét érintetlenül hagyta. A piacgazdaság megbízható elkötelezettjeinek fontos tisztségeket adott. Járai Zsigmond, a Budapesti Értéktőzsde egykori vezetője pénzügyminiszter lett, Chikán Attila közgazdász professzor gazdasági miniszter. Surányi György, a független központi bank köztiszteletben álló elnöke is állásában maradhatott" - emlékeztetett a brit lap. Járai Zsigmond a jegybank vezetőjeként ma is magas tisztséget tölt be. Surányi azonban nem kapta meg a lehetőséget a második terminusra, Chikánt menesztették. Az ilyen "fékező befolyásoló erők távozásával" és a jövő tavaszi választások közeledtével úgy tűnik, az Orbán-kormány még inkább szeretné, hogy az államnak erős gazdasági szerepe legyen - véli a cikkíró.

Néhány vállalat, köztük a többségben magánkézben lévő nemzeti kőolaj- és gáztársaság, a Mol számára különösen fájdalmas az a politika, hogy alacsonyan tartják az állam által ellenőrzött árakat az infláció fékezése érdekében. Mivel képtelen volt a földgáz árát a világpiaci szintre emelni, a Mol hatalmas veszteségeket szenvedett el a gázüzletágban.

A kormány emellett ejtette tervét az 1998-ban államosított Postabank privatizálására. Hasonló módon államosítottak néhány magántársaság által működtetett autópályát, miután tulajdonosaik bajba kerültek, az új sztrádák építését pedig az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank finanszírozza.

(Népszava)