Kevesebb korrupció, vonzóbb juttatások a közigazgatásban

Legalábbis ezt várják a jogalkotók a köztisztviselők és a közigazgatásban dolgozók jogállását módosító törvénycsomagtól. A július 1-jén hatályba lépő jogszabály a köztisztviselők szakmai felkészültségének, etikai fegyelmének, valamint a teljesítményükhöz igazodó rugalmasabb, differenciáltabb javadalmazásuk javításával kívánja elérni a közigazgatás megbecsülésének növelését.

A törvény alapján a közigazgatási vezetők (főosztályvezetők) kiválasztásánál kötelező lesz a pályázati eljárás, bevezetik a kiemelt főtisztviselői kar intézményét, s a vezető beosztású köztisztviselőknek meghatározott időközönként vagyonnyilatkozatot kell majd tenniük.

Javadalmak, juttatások teljesítményértékelés alapján

Többletjuttatás, rendkívüli illetményemelés kizárólag kiemelkedő teljesítmény alapján adható, ennek érdekében szigorú teljesítményértékelő rendszert vezet be a törvény. A köztisztviselői előmenetelhez magasabb juttatások kapcsolódnak, ugyanis az egyes besorolási osztályokhoz tartozó szorzószámokat is emelte a törvény. A munkáltatói jogok gyakorlójának legkésőbb november 1-jéig be kell sorolnia a nála közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőket és az új szorzószámoknak megfelelően kell megállapítania illetményüket. Az idén a köztisztviselői illetményalap 30600 Ft, az új illetményszabályok szerint a felsőfokú végzettségű, pályakezdő gyakornok illetményét 2,1-es szorzószámmal kell megállapítani, azaz bruttó 64260 forintos kezdő fizetést vihet haza. Az a felsőfokú végzettségű, vezető főtanácsosként besorolt köztisztviselő, aki már 37 év közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik, az alapilletményt 6-os szorzószámmal megszorozva, bruttó 183600 forint havi illetményt kap. A köztisztviselő illetményalapot az éves költségvetési törvény határozza meg, s mivel az idén két éves költségvetés készült, már a 2002-től érvényes illetményalapot is megállapították, 33000 forintban.

A helyi önkormányzat ezen felül évente külön rendeletben illetménykiegészítést állapíthat meg, a felsőfokú végzettségű köztisztviselőknek az alapilletmény 10-30 százalékában, a középfokú végzettségűeknek pedig 10 százalékában. Bizonyos munkakörökben, illetve a nyelvtudásért illetménypótlék is jár, valamint 25 év közszolgálati jogviszony után jubileumi jutalomban részesülnek a köztisztviselők. Ruházati költségtérítésként az illetményalap 150 százalékát kapják évente, s minden évben jogosultak 13. havi illetményre, amelyet legkésőbb december 31-éig meg is kell kapniuk. Emellett lakhatási, építési támogatást, albérleti díj hozzájárulást, családalapítási támogatást, üdülési hozzájárulást, szociális támogatást, illetményelőleget, valamint tanulmányi ösztöndíjat és képzési, nyelvtanulási támogatást igényelhetnek.

Kormányzati főtisztviselői kar

A törvény a köztisztviselői karon belül megteremti az OECD országok gyakorlatából ismert kormányzati főtisztviselői kar intézményét. A főtisztviselői kar létszámát a Kormány évente határozza meg, de 300 főnél többen nem dolgozhatnak főtisztviselőként. A miniszterelnök nevezi ki őket, a kinevezéshez szükséges pályázatot a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez kell benyújtani. A főtisztviselők a Miniszterelnöki Hivatalban, minisztériumokban, illetve a kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló központi közigazgatási szerveknél állnak közszolgálati jogviszonyban. A főtisztviselő alapilletményre és illetménypótlékra is jogosult. Az alapilletmény a köztisztviselői illetményalap 13-szorosa, azaz 2001-ben 397800 forint. A főosztályvezető besorolású főtisztviselő ezen felül alapilletményének 25 százalékát, míg a közigazgatási államtitkár, illetve az államtitkári juttatású főtisztviselő alapilletményének 100 százalékát viheti haza illetménypótlékként.

Szakmai tanácsadó, címzetes főjegyző

A hivatali szervezet vezetője szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományozhat annak a köztisztviselőnek, akinek legalább 5 éves (főtanácsadói címhez 10 éves) közigazgatási gyakorlata van, közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkezik. A tanácsadók, főtanácsadók főosztályvezetői, osztályvezetői illetményre jogosultak, létszámuk azonban korlátozott, ugyanis nem haladhatja meg az adott hivatalban foglalkoztatott felsőfokú végzettségű köztisztviselők 10 százalékát.

A jegyzői szakmai munka elismeréseként a miniszterelnök címzetes főjegyzői címet adományozhat annak a jegyzőnek, aki legalább 10 éve jegyzői vagy legalább 5 éve körzetközponti jegyzői feladatokat lát el, "kiválóan alkalmas" minősítésű, és a fővárosi, illetve megyei közigazgatási hivatal vezetője is támogatja a jelölést. A címzetes főjegyzői címet minden évben a Köztisztviselők Napján (július 1.) adományozzák, és akkor fizeti ki a címmel járó juttatást is, ami a köztisztviselő illetményalap 24-szerese (2001-ben 734400 Ft).

Vagyonnyilatkozat

Ezentúl a magasabb beosztású köztisztviselőknek kötelező vagyonnyilatkozatot tenniük. Külön hozzátartozói nyilatkozatban kell számot adni a tisztviselővel közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs, továbbá a gyermekeinek a vagyonáról is. Nyilatkozattételre kötelesek többek között:

• a nem képviselő kormánytagok és politikai államtitkárok (évente)
• a közigazgatási államtitkárok, helyettes államtitkárok, helyettes államtitkári juttatásban részesülő köztisztviselők, valamint főtisztviselők (évente)
• a főosztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek, az osztályvezető, a kormány-, illetve miniszteri tanácsadók, továbbá a politikai tanácsadók (kétévente)
• a főjegyzők és a jegyzők (kétévente)
• a közbeszerzési eljárásban közreműködő köztisztviselők (kétévente)
• a költségvetési és egyéb pénzeszközökkel, az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében döntési jogosultsággal rendelkező, illetve a pénzeszközök felhasználására, valamint a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult köztisztviselők (kétévente).

A nyilatkozatban számot kell adni az éves jövedelemről, a lakás- és lakótelek, az egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület, valamint a termőföld tulajdonról, a nagy értékű ingóságokról (gépjárművek, műalkotások, az illetményalap tízszeresét meghaladó értékű ingóságokról, az értékpapírokról, a takarékbetétről és az illetményalap tízszeresét meghaladó készpénzről), a magánszemélyekkel vagy pénzintézetekkel szembeni esetleges tartozásokról, és nyilatkozni kell a gazdasági társaságban esetlegesen fennálló gazdasági érdekeltségekről is.

A vagyonnyilatkozat tételére köteles köztisztviselőnek először 2001. november 1-jéig kell megtennie nyilatkozatát. Amennyiben nem tesz eleget kötelezettségének, közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva automatikusan megszűnik.

Váci Tímea

(Üzleti Negyed)