Mindhárom amerikai kutató - név szerint George Akerlof, Michael Spence és Joseph Stiglitz - az úgynevezett aszimmetrikus piaci információk kutatásáért érdemelte ki az 1968-ban a svéd központi bank által alapított Közgazdaságtudományi Emlékdíjat. A közgazdasági díjat a svéd akadémia ítéli oda, elnevezése hivatalosan: a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel. Az idén 10 millió svéd koronával (256 millió forint) jár a díj.
Az aszimmetrikus piaci információk elmélete azt jelenti, hogy például valamely vállalat igazgatótanácsának és vállalatvezetésének tagjai többet tudnak a cég jövedelemzőségi helyzetéről, mint maguk a részvényesek, a hitel felvevője jobban ismerik saját jövőbeli törlesztési kilátásait, mint a hitelnyújtó pénzintézet, a biztosító kuncsaftja pedig jobban ismeri saját kockázatait, mint az erre törekvő biztosító. A most kitüntetett figyelmet kapott elmélet azt vizsgálja, hogy a piaci információk efféle aszimmetrikus eloszlása miképp befolyásolja az információcserét, és az miként hat konkrét piaci folyamatokra, például az áruk minőségére vagy a hitelkamatok nagyságára.
Az akadémia közleménye szerint a három amerikai tudós munkássága megteremtette a modern információs közgazdaságtan magvát, s elméletüket széles körben alkalmazzák a hagyományos agrárpiacoktól a modern érték- és pénzpiacokig a gyakorlatban is.
(Üzleti Negyed)
Ajánlat:
George Akerlof oldala - University of California
Az aszimmetrikus piaci információk elmélete - haladóknak
Korábban:
Kémiai Nobel-díj a jobb- és balkezes kesztyűkért
(2001.október10.)
Fizikai Nobel-díj az anyag új állapotának előállításáért
(2001. október 9.)
Orvosi Nobel-díj: a sejtosztódás kulcsfolyamatai
(2001. október 9.)