Megugrott az eurószámlák iránti igény

Elsősorban a bankok érdekét szolgálja, hogy az új euró bankjegyek megjelenése ellenére Magyarországon egészen január 15-éig kaphatók lesznek a megszűnő nyugat-európai nemzeti valuták. Az MNB rendelkezése nyomán ebben az időszakban több bank díjmentesen váltja majd át a még például zsebben lévő márkát és schillinget euróra. Az emberek jó része azonban nem hagyja az utolsó pillanatra a pénzcserét, egyre több eurószámlát nyitnak.

Egyre több emberben tudatosodik, hogy jövőre csak maximum két hónapig fizethet külföldön az otthon tartott európai valutákkal - vélik egyes bankoknál az eurószámlák számának növekedése láttán. Az OTP Banknál például augusztus elseje óta közel 10 ezer eurószámlát nyitottak, ami többszöröse a korábbinak. Az ugrásszerű növekedés összefügg azzal is, hogy a bank az euró népszerűsítése keretében leszállította a számlalimitet, így a korábbi 300 euró helyett már 100 euróval is nyitnak folyószámlát. A zsebben tartott frank, líra, márka, schilling eurószámlára való befizetésére ösztönöz az is, hogy a bank az új számláknál egy évig átvállalja a számlakezelési díjat, amely havonta 0,4 euró.

Az OTP-nél azonban nyitnak a megszűnő valutákban is folyószámlát, hogyha az ügyfél ragaszkodik hozzá. Az igények száma azonban elenyésző. Korábban a jegybank azt ajánlotta, hogy augusztustól már ne lehessen ilyen számlát nyitni, de egy bankszövetségi egyeztetésen elhangzott, hogy nincs olyan EU irányelv vagy ajánlás, amelyre hivatkozva ezt meg lehetne tagadni.

A megszűnő valuták forgalmazásáról korábban kialakított rend is változott. Ebben szintén a bankok játszottak főszerepet. Az MNB új rendelkezése lehetővé teszi a hitelintézetek számára, hogy a megszűnő pénzekre 2002. január 1-15. között eladási árfolyamot jegyezzenek, így azok január 15-éig még kiadhatók az ügyfeleknek.

A bankok érvelése szerint ezek a fizetőeszközök február 28-áig még érvényesek, forgalomban tartásuknak így kicsi a kockázata. Viszont csökkennek a költségeik, amit egyes pénzintézetek a díjakban is érvényesítenek. Kevesebb pénzt kell ugyanis raktározniuk és külföldre szállítaniuk végső bevonásra, mert az ügyfelek azt valószínűleg külföldi útjaikhoz veszik majd meg, és így maguk viszik ki a határokon túlra. A bankok ezért érdekeltek lesznek benne, hogy miközben az eurózónában már vissza sem adnak a nemzeti valutákban, minél több magyar mégis inkább márkát vagy schillinget vegyen euró helyett.

A pénzintézetek pénzkezelési stratégiája azonban különböző lehet. A CIB-től például azt az információt kapta a Magyar Hírlap, hogy a megszűnő valutákat a jelenlegi készpénzkezelési jutalék mellett 2001. november végéig fogadja, ezután az időpont után emelnék a készpénzbefizetési jutalékot. (Valutaérméket a CIB nem fogad el.) - valuták beváltása a jegybanki ajánlásnak megfelelően február 15-éig lesz lehetséges. A január elseje után jelentkező euró készpénzigényt a bank a forgalomból kikerülő 12 valutából tartott készlet alapján kalkulálta. A készpénz beszerzésére már több ajánlatot kapott a bank, amelyek közül több feltétel (beszerzési ár, szállítási feltételek, biztosítás) figyelembe vételével választják majd ki a legkedvezőbbet.

A Citibanktól megtudtuk, hogy euróérméket és bankjegyeket egy az eurózónában működő partnertől vásárolják, s a bankjegyek december folyamán érkeznek. A szükséges készpénzmennyiséget a tagországok valutáinak jelenlegi forgalma alapján kalkulálták, s ezt a mennyiséget módosították annak alapján, hogy a 12 valuta helyett januártól csak egyet kell tartani, s számoltak egy biztonsági tartalékkal is.

A Citibank is február 15-éig tervezi elfogadni a megszűnő nemzeti valutákat, amelyeket a hivatalos keresztárfolyamokon vált át euróra. Jelentős ügyféligény esetén azonban változtatna tervein, s kitolná a beváltás időpontját.

A kereskedőknek nem tetszik a kettős árkiírás

Egyre több ország teszi kötelezővé az árak feltüntetését euróban is, hogy az emberek napi vásárlásaik során megtanulhassák az új valuta értékét, és hogy az átállás ne ingassa meg a fogyasztók bizalmát. Sokan ugyanis rejtett áremeléstől tartanak. A kiskereskedők nagy része az uniós ajánlások ellenére is vonakodott magától megtenni ezt a lépést, ezért kényszerülnek a kormányok szigorúbb fellépésre. A görögök, akik csak idén januárban nyerték el a jogot, hogy az eurózóna tagjai legyenek, a nagy üzletekben már januártól, a kisebbekben pedig márciustól rendelték el a kettős árfeltüntetést. Az osztrák és a portugál kormány október 1-jétől szánta el magát a szigorra, most pedig a belga pénzügyminisztérium jelentette be hasonló szándékát. Az EU központjaként is számon tartott országban ugyanis a kiskereskedők alig 60 százaléka tünteti fel euróban is az árakat. A belga viszonteladók szövetsége (Fedis) azonban tiltakozik, mondván, hogy már elegen használják a kettős árkiírást maguktól is, és az akcióra amúgy sincs szükség az áremelkedések elkerülésére, mert a kutatások bizonyították, hogy a folyamat nem szabadult el. RN

Papp Emília

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Bank
(az Üzleti Negyed rovata)