Folytatódó vita a netes kereskedelem adóztatásáról

Az internetes tranzakciók 2003. november elsejéig továbbra is adómentesek az Egyesült Államokban, miután Bush elnök a múlt héten aláírta az erről szóló törvényt. A világ többi részén azonban szüntelenül folyik a vita az internetes kereskedelem megadóztatatásáról, amelynek dilemmáit a Napi Gazdaság foglalja össze szerdai számában.

Az elektronikus kereskedelem megadóztatása számos problémát felvet: egyelőre a szakemberek véleménye abban is eltér, hogy kell-e új adónemeket kifejleszteni az internetes adásvételekre. A Napi Gazdaság összeállításából kiderül: amennyiben a hagyományos adónemeket szeretnék a hatóságok a netes kereskedelemben alkalmazni, úgy is számos problémával szembesülnek.

A világhálón például nehéz azonosítani, hogy a szolgáltatás megrendelőjére melyik állam jogszabályai vonatkoznak. A dilemma megoldását egyesek szerint az jelenthetné, ha az eladó székhelyén érvényes adókulcsokat alkalmaznák a tranzakcióra, bár ilyen szabályozás esetén a szolgáltató cégek abba az országba helyeznék át székhelyüket, ahol a legalacsonyabbak az adókulcsok.

Az Európai Unióban viták folynak arról is, hogy az interneten szolgáltató vállalatoknak kell-e társasági adót fizetniük azok után a szerverek után, amelyek emberi beavatkozás nélkül működnek. Egyes vélemények szerint ugyanis ezek a szerverek nem tekinthetők állandó telephelynek, így nem tartoznak a társasági adó hatálya alá.

Nem tisztázott még többek között az sem, hogy a felhasználó egy szoftver letöltése után jogdíjat, vagy használati díjat fizessen.

Több szakértő úgy véli, hogy a dilemmák feloldása nem igazán sürgető, mert az elektronikus kereskedelem túlnyomó többsége - mintegy 80 százaléka - a jól szabályozott vállalatközi piactereken (b2b) bonyolódik; az internetes forgalom mindössze két százalékát érintik a fenti, adóztatási nehézségek.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Adó
(az Üzleti Negyed rovata)