Magyarország továbbra is rajta van a pénzmosási feketelistán<FONT face="Times New Roman"><BR/></F

Az anonim takarékbetétkönyvek január elsejei megszüntetésére vonatkozó javaslatot is tartalmazza a parlamentnek a napokban benyújtott pénzügyi törvénycsomag. Igaz, felügyeleti vélemény szerint az anonim betétek fogalmát ennél tágabban kell értelmezni. Az OECD érintett akciócsoportjának szeptemberben aktualizált feketelistáján továbbra is ott van Magyarország, Ukrajna pedig most került föl.

A parlament őszi ülésszakán napirendre kerülő pénzügyi törvénycsomag része lett az anonim takarékbetétek megszüntetéséről rendelkező jogszabály-módosítás. Többek között erre a törvényre vár az OECD pénzmosás elleni akciócsoportja, a FATF, e nélkül ugyanis nem veszik le Magyarországot a pénzmosással gyanúsítható országok feketelistájáról, ahol június óta található.

A napokban benyújtott javaslat nem teljes körű. Nem tér ki a bankok által forgalmazott egyéb név nélkül vásárolható betéti okiratok, illetve a postán azonosítás nélkül adható-vehető állampapírok forgalmára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerint ezeknek a betéti okiratoknak, illetve értékpapírok tulajdonosainak a nevesítését is meg kell oldani. A banki papírok kérdéskörét elvileg egyszerű rendezni, ha egy felügyeleti rendelkezés kiterjeszti a takarékbetét fogalmának értelmezését. A postán név nélkül forgalmazott kincstári papírok tulajdonosainak azonosításához azonban más jogszabályokat is meg kellene változtatni.

A benyújtott törvényjavaslat szerint január elsejétől csak névre szóló takarékbetétkönyvet lehet nyitni. A korábban bemutatóra szólóan elhelyezett betétkönyveket pedig névre szólóvá kell átalakítani az első pénzkivétel vagy betét alkalmával, illetve legkésőbb lejáratkor kell elvégezni a betétes azonosítását. A törvénymódosítás rendelkezik arról is, hogy 2003. január elsejét követően a hitelintézet köteles a kétmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű anonim takarékbetétek nevesítésével egyidejűleg elküldeni az ügyfél adatait az ORFK-nak a pénzmosás elleni törvény alapján.

A PSZÁF és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) is kitér azonban arra korábbi elemzéseiben, hogy az adatok alapján a bűnöző csoportok nem érdeklődnek különösebben az anonim betétek mint pénzmosási lehetőség iránt. Az NBH tavalyi becslése szerint 50 millió dollár (közel 14 milliárd forint) nagyságrendű a magyarországi pénzmosás, amint az internetes oldalukon közölt elemzésben olvasható. Az anonim betétek arányát az összes betéten belül 2,5 százalékra teszi a felügyelet, az összes megtakarításon belül pedig 3-4 százalékra teszi az NBH elemzése. Az Országos Betétbiztosítási Alap jelentése alapján a nem névre szóló betétállomány összesen 322 milliárd forintot tett ki 2000 végén.

(Magyar Hírlap)