Közbeszerzés: a törvényt kerülgetők

Egyre több az eredménytelen közbeszerzési eljárás - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak a Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. ügyvezető igazgatója. Tunyogi László állítja: ezek jelentős részében tetten érhető a szándékosság, a törvény ugyanis megengedi, hogy a második körben tárgyalásos eljárást alkalmazzanak, s ekkor már az ajánlatkérő elvileg azt hoz ki győztesnek akit akar. Továbbra is gyakori ugyanakkor a pályázatok kiírásának mellőzése. A közbeszerzési törvény megkerülésére ösztönöz, hogy hiányoznak a megfelelő kontrollmechanizmusok, s kicsi az esélye az esetleges szankciók alkalmazásának. 2001-ben egyébként 582 milliárd forint közpénzt költöttek el, szemben az előző évi 459 milliárddal.

Tavaly 3791 közbeszerzési eljárást folytattak le 582 milliárd forint értékben, ami a pályázatok számát vizsgálva 13, míg az értéket tekintve 26,8 százalékos növekedést jelent 2000-hez képest. Ennek alapvető oka Tunyogi László, a Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. igazgatója szerint, hogy az előző évhez képest több beruházás valósult meg állami forrásokból és különböző külföldi alapokból. Ezek jó része az infrastruktúra javítását célozta.

A legnagyobb egyedi eljárás értéke 8,2 milliárd forintot tett ki. Ezt a Budapesti Közlekedési Rt. írta ki a 76 hannoveri villamos beszerzésére. A rangsorban a MÁV Rt. következik 7,95 milliárd forintnyi közbeszerzési megrendeléssel. Az állami vállalat mögött található a monori önkormányzat 7,8 milliárd forintos ajánlatkérésével. Az eljárások 31 százalékát központi költségvetési szervek, 42 százalékát önkormányzatok és azok intézményei, mintegy 23 százalékát pedig állami tulajdonú vagy érdekeltségű gazdasági társaságok indították. Az értéket alapul véve a költségvetési szervek a teljes összeg 32 százalékára kértek ajánlatot, az önkormányzatok és intézményeik 45 százalékára, míg az állami tulajdonú gazdasági vállalatok mintegy 23 százalékára.

Az ágazatokat tekintve mind darabszámban, mind értékben az építőipar az első. Az összes közbeszerzés 40 százalékát, vagyis több mint 1500 eljárást, illetve az érték 57 százalékát, 332 milliárd forintot e szektor cégei nyerték el. Az eljárások területi megoszlását vizsgálva most is, mint korábban, Budapest végzett az első helyen. A pályázatok több mint felét a fővárosban írták ki, ami értékben csaknem 312 milliárd forintot tesz ki.

A lefolytatott közbeszerzések 72 százaléka nyílt eljárás volt, ahol 420 milliárd forint sorsáról döntöttek. A tárgyalásos eljárások száma a 27 százalékot is elérte. Ennek során 155 milliárd forintot költöttek el. Ezen belül a korrupció melegágyaként emlegetett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások az összes beszerzésen belül 14 százalékot képviseltek, nagyjából annyit, mint az elmúlt években. A visszaélésekre nagyobb lehetőséget kínáló ilyen eljárásokon 82,6 milliárd forint közpénzt használtak fel.

A meghívásos pályázatok aránya mindössze 1 százalékot tett ki, amikor is 7 milliárd forintot fordítottak különböző beszerzésekre, beruházásokra. Ez utóbbi azért érdekes, mert Nyugat-Európában az ilyen eljáráshoz hasonlót alkalmaznak leginkább. Tunyogi László megjegyezte: nemcsak ezen a téren vagyunk elmaradva az Európai Uniótól, hanem abban is, hogy amíg nálunk a közbeszerzések értéke csupán a GDP 3,7 százalékára tehető, addig az EU-ban ez az érték közelít a 8 százalékhoz.

A Hírbörze eddigi adatai szerint (a végleges mutatószámok csak januárban állnak majd a társaság rendelkezésére) az eljárások 11-12 százaléka fejeződik be eredménytelenül. Ez azt jelenti, hogy majd minden kilencedik kiírás kudarccal végződik. Az igazgató szerint ezek jelentős részében tetten érhető a szándékosság, tehát sok ajánlatkérő arra játszik rá, hogy eleve sikertelennek minősítsék a pályázatot. Azt követően ugyanis - a most hatályos jogszabály szerint - az eredeti kiírástól eltérően már tárgyalásos eljárást is le lehet folytatni, amelynek során a kiíró eredeti szándékait könnyebben tudja érvényesíteni. Vagyis azt bíz meg a feladattal, aki számára valamilyen oknál fogva vonzóbb.
Tunyogi László az elmúlt hónapok elemzése alapján nem lát előremutató jelet a korrupció visszaszorítására. Elképzelhetőnek tartja, hogy az évente elköltött közpénzek akár 10 százalékát is megvesztegetésre használják fel. De hogy mennyi lehet ez pontosan, azt nem lehet megmondani, hiszen a kisebb kockázat miatt egyre többen megkerülik a közbeszerzési törvény alkalmazását. Elsősorban az önkormányzatoknál érhető tetten, hogy kiiktatják a közbeszerzési törvényt, ugyanis nem éreznek olyan mértékű fenyegetettséget, ami az eljárások számának, értékének növelésére, az előírások betartására ösztönözné őket. Különösen az árubeszerzések és a szolgáltatások tekintetében nem jár túl nagy kockázattal a közbeszerzési kötelezettség figyelmen kívül hagyása, mivel a költségvetés és a "közbeszerzés" információs rendszerében - megfelelő kontrollmechanizmusok hiányában - nem valószínű, hogy a törvénysértéseket, az indokolatlan szerződésmódosításokat felfedjék és szankcionálják.

Az igazgató szerint a visszaéléseket erősíti, hogy az állam nyíltan vállalja a törvény mellőzését. Itt van példának az autópálya építése. Vagy ha ki is írnak pályázatot, az csak formális, ugyanis előre borítékolni lehet a nyertest, mint például történt ez a Magyar Posta pénzszállítói tevékenységének kiszervezésénél. Mint ismert, a közbeszerzési eljárást az állami cégek által az elmúlt években feltűnően kedvelt Defend Security nyerte el. Ezek a jelenségek - véli Tunyogi László - azt az érzetet keltik, hogy az állam korrupt, még ha ezt nem lehet is könnyen bizonyítani.

Valamelyest javít a helyzeten, azaz átláthatóbbá teszi a folyamatot a januárban módosuló közbeszerzési törvény. Így például 2002-ben az ajánlatok kiíróinak minden értékelési szempontot, még a részszempontokat is nyilvánosságra kell hozniuk, s egységes elvek alapján lehet csak minősíteniük az ajánlattevőket. Nagyon fontos változás: csak akkor lehet nem megfelelő ajánlatról beszélni, és ennek alapján eredménytelennek nyilvánítani az eljárást, ha az árak a kiíró számára túl magasak. A jövőben egyértelműbbek lesznek az előminősítések szabályai is.

Mindezek mellett a közbeszerzési szerződés nyilvános lesz, az abban foglaltak közérdekű adatoknak minősülnek. Ez azért lényeges - tette hozzá az igazgató -, mert így egyértelműen meg lehet állapítani, hogy a beruházás megvalósítása során módosították-e a szerződést. A Hírbörze Kft. igazgatója szerint még uniós csatlakozásunk előtt célszerű átfogóan megváltoztatni a közbeszerzési törvényt. Ennek során emelni kellene az értékhatárokat, amelyek ma nagyságrenddel maradnak el az uniós tagországokéitól. Az árubeszerzéseknél 50 millió forintra, a szolgáltatás megrendelésénél 30 millióra, az építési beruházás esetén 100 millióra lenne szükséges növelni a határt. Ez a kétéves költségvetés szerint 2001-ben és 2002-ben 18, 9 és 36 millió forint. A törvény hatályát ki kellene terjeszteni az abban felsorolt szervezetek (állam, helyi, kisebbségi önkormányzat, társulások) által létrehozott vagy az egyharmadot meghaladó tulajdoni részesedésükkel működő szervezetek körére. Az állam és az önkormányzat ugyanis egyre gyakrabban szervezik ki közfeladataik egy részét olyan társaságokba, amelyekre nem vonatkozik a törvény.

Tunyogi László ugyanakkor bevezetne egy új közbeszerzési fajtát is, a nyíltan meghirdetett tárgyalásos eljárást, amely gyorsabbá és olcsóbbá tenné a procedúrát. Mindezek mellett megszüntetné a hazai pályázóknak a külföldiektől eltérő kedvezőbb megítélését a tenderek értékelésénél.

Szilágyi Béla

(Magyar Hírlap)