Megőrizte viszonylagos olcsóságát a baromfi. Az elmúlt tíz évben az infláció felét sem érte el a baromfihús árának emelkedése. Átlagosan 425-460 forint volt a csirkehús kilója 2001-ben. Ez előnyös a fogyasztónak, de kevésbé a termelőnek, forgalmazónak, hiszen igen alacsony az ágazat jövedelmezősége, nem jut elegendő pénz a fejlesztésekre. A feldolgozóipar technikai és technológiai színvonala ma még megfelel az európai élvonalnak. A hízlalás esetében azonban már nem ilyen kedvező a kép. Jelenleg a hazai baromfiágazat még versenyképes az Európai Unió tagországaival. Pozícióit csak ésszerűen fölhasználható költségvetési támogatásokkal őrizheti meg, különösen most, hogy mindenfajta exporttámogatás megszűnt, összhangban a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségekkel. Ugyanakkor a megállapodások értelmében 16 agrártermékre adható továbbra is támogatás, s ebből az egyik a bontott csirke. A kormányzat azonban erre a termékre sem ad szubvenciót, s ezzel alaposan megnehezíti a magyar exportőrök helyzetét.
Az EU-ba 2001 júniusáig 101 ezer tonnáig vámmentes volt a kivitel. Idén nyár közepéig 10 százalékkal emelkedett az export- és importkvóta, s a belépésig ezt automatikusan kiigazítják.
Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója szerint a magyar baromfiexport értéke tavaly előtt 345 millió, tavaly valószínűleg 380 millió dollár értékű volt. Ennek 72 százaléka irányult az EU tagállamainak rendkívül igényes piacaira. Magyarország kapta a legmagasabb kvótát az EU-tól, kétszer annyit például, mint Lengyelország, és a leginkább ki is tudta használni ezt a lehetőséget. A múlt évben mérséklődött a takarmány ára az előző évhez képest és növekedett a nyugat-európai piac érdeklődése is, egészen szeptemberig, s így végül jó évet zárt az ágazat. Az árak átlagosan 10-15 százalékkal emelkedtek, s a mennyiség is növekedett átlagosan 6-7 százalékkal.
Földi Péter, a Baromfi Szövetség mezőgazdasági, és a Tojás Szövetség titkára elmondta, 2001-ben közepes éve volt a tojástermelőknek. A szövetség 150 tagja állítja elő a hárommilliárd darabos hazai termelés egyharmadát. Az előállítási ár átlagosan 12 forint, a termelői ár 13,47 forint volt. A kiskereskedői árak pedig elérték a 18-20 forintot. Az import alig érte el a másfél millió darabot, s az export, amely 1994-ben kapott utoljára támogatást, nem haladta meg a hétmillió tojást. Az EU-csatlakozás után 2012-ig óvatos becslések szerint 20 milliárd forintot kell áldozni a tyúktartás technológiájának átalakítására. A tojók tartási körülményeit az állati jóléti rendszernek megfelelően módosítani kell az elkövetkező tíz évben. Ez csak költségvetési támogatással valósulhat meg, hiszen az ágazat nem képes a szükséges pénzforrásokat megtermelni. A legnagyobb gond azonban a bizonytalanság -vélte Földi Péter. A gazdák nem tudják, érdemes e már most befektetni a ketrecek átalakításába vagy ráérnek később lépni.
Román-magyar csirkevita
Bukarest egyelőre nem szándékozik eltörölni a magyar baromfihús behozatalára kivetett védővámot. Erről a kérdésről további kétoldalú tárgyalások szükségesek a magyar féllel. Ugyancsak a hazai termelők védelmére történt hivatkozással függesztette fel a magyar sertés- és baromfihús kedvezményes CEFTA-vámját a román kormány 1998 júliusában. Hosszas vita után néhány hónappal ezelőtt a sertéshús esetében visszaállították a korábbi állapotokat. Magyar részről úgy tekintették a román fél ígéreteit, hogy a baromfihúsra fenntartott korlátozások idén január elsejével hatályukat vesztik. Ez a várakozás alaptalannak bizonyult, román részről azt jelezték, hogy idén március végéig mindenképpen marad a védővám. A magyar baromfihús romániai behozatala az intézkedés következtében jelentősen visszaesett. A magyar termékek helyét azonban nem a román baromfihús vette át, hanem az Egyesült Államokból származó - rohamosan növekvő és semmiféle korlátozással nem sújtott - import.
Bihari Tamás
(Népszava)