Az egyesület éves közgyűlésén elfogadott állásfoglalás szerint a tagvállalatok nagy része kis- és mikrovállalkozások könyvelését végzi, és a bevétel nagyságrendje ennél a cégcsoportnál eleve kizárja a pénzmosás lehetőségét. Az egyesület emlékeztet: a Számviteli törvény előírása szerint a több mint 50 millió forintos árbevételt elérő cégeknél kötelező a könyvvizsgálat.
A dokumentum felhívja a figyelmet arra is, hogy a könyvelők az ügyfél által adott információkból ismerhetik csak meg a tranzakciók mögötti szerződéseket és egyéb megállapodásokat, ami nehézzé teszi a pénzmosásra utaló jelek felismerését, ráadásul alacsonyabb szintű jogszabályok sem tisztázzák, hogy mi minősül pénzmosásra utaló jelnek.
Az egyesület közleménye szerint a törvény végrehajtása óhatatlanul a könyvelők és ügyfeleik közötti kapcsolat romlásához vezet.
Negatív diszkriminációnak tartja az egyesület azt is, hogy míg a könyvelő cégekre vonatkozik a jogszabály, addig azok a vállalatok, melyek saját maguk végzik könyvelésüket, a törvény hatályán kívül esnek.
Mindezek miatt a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesülete alkotmánybírósági eljárást kezdeményez, bár a szervezet elismeri, hogy pénzmosás elleni törvény elfogadása szükséges volt.
A Pénzügyminisztérium meglepetéssel veszi tudomásul a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesülete kezdeményezését - közölte a tárca az egyesület közgyűlésének döntésére reagálva. A minisztérium álláspontja szerint azzal, hogy a pénzmosás elleni törvény az adótanácsadókra és könyvelőkre is vonatkozik, Magyarország felzárkózott az Európai Uniós követelményekhez. A tárca utal arra, hogy a törvény szövegével kapcsolatban fordítási hibáról nem lehet szó, mert a 91/308/EEC direktíva módosítása 2a cikkelyének 3. pontja rendelkezik többek között a könyvelőkről ("accountants").
(Üzleti Negyed)
Ajánlat:
Törvény a terrorizmus elleni küzdelemről
(az Üzleti Negyed összeállítása)