Pénzmosási feketelistán marad Magyarország

Néhány napja nem fogad el idegen csekkeket magyar bankoktól a francia Credit Lyonnais. Így most érezhetjük először annak a tényleges következményeit, hogy Magyarország szerepel az egyik pénzmosás ellen küzdő szervezet feketelistáján. Év eleje óta ugyan törvény tiltja névtelen betétek elhelyezését, de arra, hogy a törvényalkotással lekerüljünk a feketelistáról, június végéig még várnunk kell.

A francia Credit Lyonnais a múlt héten meghatározatlan időre leállította a levelező banki kapcsolatokat azokkal az országokkal, amelyek egy szervezet szerint nem megfelelően lépnek fel a pénzmosás ellen. Mivel Magyarország is szerepel a szervezet feketelistáján, ezért a Credit Lyonnais a magyar bankoktól sem fogad el idegen csekkeket.

A francia bank döntésének oka, hogy múlt hétfőn pénzmosás alapos gyanújával vizsgálat indult egy másik francia pénzintézet, a Société Générále vezérigazgatója és két helyettese ellen. A hatóság gyanúja szerint ugyanis a bankárok elmulasztották ellenőrizni a francia és izraeli bankok tisztázatlan eredetű tranzakcióit.

Magyarország tavaly nyáron került fel a pénzmosásban érintett államok listájára a névtelen bankbetétek miatt. A listát a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD-országok mellett működő Financial Action Task Force (FATF) nevezetű szervezet állítja össze és frissíti. A körülbelül 30 tagországot tömörítő szervezetet az OECD hozta létre, hogy a bűnözéssel szerzett pénz tisztára mosása ellen folyó harc nemzetközi szintűvé váljon.

Magyarország annak ellenére került - kizárólag a névtelen betétek miatt - többek között Egyiptom, Guatemala, Indonézia, Burma, Nigéria, Oroszország, Izrael, Libanon, a Fülöp-szigetek, a Cook-szigetek, Dominika és Nauru mellé, hogy 1994-ben Közép-Európában először itt alkottak törvényt a pénzmosás meggátolása érdekében. A jogszabály értelmében a magyar kereskedelmi bankoknak kétmillió forintnál nagyobb készpénzmozgás esetén azonosítaniuk kell ügyfeleiket, és ugyanígy kell eljárniuk pénzmosás gyanúja esetén is. Emellett minden banknak saját belső szabályzatot kell készítenie a pénzmosás megelőzése érdekében, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jóvá kell hagynia. A FATF a névtelen betétek elhelyezésének lehetőségét nehezményezte Magyarországon.

Névtelen betéteket jellemzően az egykori Osztrák-Magyar Monarchia négy utódállamában - Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon lehetett elhelyezni. A nevezetes svájci névtelen számlák gazdáinak a betét megnyitásakor azonosítaniuk kellett magukat, és csak később használhatták a számlát személyazonosságuk igazolása nélkül. A monarchia utódállamaiban viszont névtelen betét elhelyezésére is lehetőség nyílott, Ausztriában pedig név nélküli számláról még pénzt átutalni is lehetett. Épp a FATF tudta elérni, hogy Ausztria ne alkalmazza tovább ezt a módszert, valamint Csehországban és Szlovákiában se fogadjanak el névtelen betéteket.

A Magyarországon már a FATF feketelistájára kerüléskor is érvényben lévő pénzintézeti törvény az ország Európai Unióhoz történő csatlakozásától kezdve megtiltotta volna a bemutatóra szóló betétek nyitását. A tavalyi év végén azóta megszületett az a törvény, amelynek értelmében idén már nem nyitható névtelen bankbetét Magyarországon és a régebben nyitott névtelen bankbetétek gazdáinak is fél éven belül azonosítaniuk kell magukat. Mindennek ellenére várhatóan még fél évet kell várni arra, hogy Magyarország lekerüljön a FATF feketelistájáról. Az OECD mellett működő szervezet január végén Hongkongban rendezi meg soros ülését, amelyen foglalkozik a listával is, és a szervezet tagjai biztos kedvezően értékelik majd, hogy megszülettek az általuk korábban hiányolt jogszabályok. Ennek ellenére a Pénzügyminisztérium szakértőinek várakozása szerint Magyarország továbbra is fennmarad a feketelistán, mivel a szervezet az általa elvárt jogszabályok megszületése mellett azok végrehajtásáról is tapasztalatokat kíván szerezni, ehhez azonban még nem telt el elegendő idő.

(Népszava)