Az ingatlanközvetítők is a pénzmosási törvény ellen

Az ingatlanközvetítői szakma a könyvelőkhöz és a műkincskereskedőkhöz hasonlóan a pénzmosási törvény módosításának felfüggesztését szorgalmazza - értesült a Magyar Hírlap.

Az ingatlanközvetítők tudomásul veszik, hogy a kormány rendelkezik, ám a követelményrendszert a különböző szakmákhoz kell igazítani. Ennek hiányában ugyanis a törvény nem működőképes. Sztranyák József, az Origó Ingatlanbörze Egyesület elnöke sajnálja, hogy a jogszabály elfogadása előtt nem egyeztettek a szakmai szervezetekkel. Annál is inkább szükség van a törvény újragondolására, mivel az ingatlanos szakma más-más módon kerül kapcsolatba az ügyfelekkel - hívta fel a figyelmet. Miközben a jogszabály nevesíti (az üzletet csak összehozó) ingatlanközvetítőket, aközben meg sem említi az ingatlanforgalmazókat, -gazdálkodókat és -fejlesztőket. Holott ezeken a területeken tényleges pénzmozgások történnek.

Egy átlagos budapesti lakás foglalója, - amely a vevő szándékainak komolyságát hivatott bizonyítani -, eléri a kétmillió forintot. Az ingatlanos szakmában épp ezért célszerű lenne a készpénz összeghatárának megemelése kettőről legalább négymillió forintra - véli a börzetanács. Ezzel elkerülhető lenne a fölösleges adatkérési procedúra, amire egyébként nincs is jogosultsága a közvetítőnek, mivel az üzletkötésben nem is vesz részt.

Ha mégis erre köteleznék a szakmát, az tönkretenné az üzletmenetet - állította a lapnak Sztranyák Mihály. Mint mondta, jelenleg az egész ingatlanforgalom 10-15 százalékát bonyolítják csupán közvetítő útján. A börzetanács úgy látja, a közvetítők akkor tudnának eleget tenni az adatrögzítési kötelezettségnek, ha azt is előírnák, hogy az adásvételi szerződés hitelesítéséhez szükséges legyen az aláírásuk. Ezzel nagy lépést lehetne tenni a feketepiac szűkítése felé - tette hozzá az elnök.

Az adatok felvételénél egyébként igen aggályosnak tartják, hogy a vásárló cég tulajdonosait kell feltérképezni. Kereszttulajdonlásoknál jelenthet ez különösen nagy problémát, ilyen esetben szinte lehetetlen megvalósítani a 30 napnál nem régebbi okiratok beszerzésére vonatkozó kötelezettségeket.

Aggályos annak megítélése, hogy mi is a gyanús ügylet. A börzetanács szerint csak akkor merülhet fel a pénzmosás gyanúja, ha konkrét pénzmozgásra kerül sor. A BM tegnap tartott egyeztetésen a tárca nyitott volt a szakma javaslataira - tájékoztatta a Magyar Hírlapot Sztranyák.

"A tégla a falak építéséhez szükségeltetik"

Sokaknak igazuk van, amikor a pénzmosás megakadályozásáról és a terrorizmus elleni fellépésről szóló törvény kapcsán téglatörvényt emlegetnek - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-nek. Dávid Ibolya igazságügyi miniszter szinte szó szerint ugyanígy nyilatkozott egy másik MTI-hírben. (A Magyar Hírlap január 5-ei számában jelent meg először ezen a néven a törvény.) Mindkét miniszter egyetértett abban, hogy a "tégla a falak építéséhez szükséges, a terrorizmus, a bűnözés és a kábítószer-kereskedelemmel szemben". Varga Mihály szerint aki ezt a falat akarja lebontani, az akaratán és szándékán kívül is a pénzmosókat, a törvényszegőket segíti.

Nagy Ildikó

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Törvény a terrorizmus elleni küzdelemről
(az Üzleti Negyed összeállítása)

Korábban:

Alkotmánybírósághoz fordulnak a könyvvizsgálók
(2002. január 23.)