Megszűnnek a bemutatóra szóló betétek

Ötven év után megszűnnek a bemutatóra szóló takarékbetétkönyvek. De nemcsak az anonim takarékbetétkönyvek tűnnek el, hanem az ehhez hasonló kontsrukciók: így a takaréklevél, a gépkocsinyeremény-betétkönyv, sőt az anonim kincstárjegyek is. Ugyanakkor a januári cenzúra után is maradhatnak még milliárdos nagyságrendben takarékbetétkönyvek, hiszen ez a megtakarítási forma nem évül el.

Az anonim betétek elleni koncentrált fellépésre készül a pénzügyi kormányzat. Az 1952-ben, még Rákosi Mátyás regnálása alatt bevezetett megtakarítási forma várhatóan jövő januártól tűnik el - ha az erről szóló törvényt ősszel megszavazza az Országgyűlés. A parlament elé olyan törvénymódosítás kerül, amely viszonylag gyorsan megszüntetheti a név nélküli, vagyis bemutatóra szóló megtakarításokat. Erre szorítja a magyar kormányt az OECD mellett működő pénzmosás ellen küzdő (FATF) munkacsoport kellemetlen jelentése mellett a legfejlettebb országokat tömörítő G7 csoport pénzügyminiszteri értekezlete is, amelyek a pénzmosás visszaszorításában a "nem együttműködő" országok csoportjába sorolta be hazánkat.

Bár az anonim számlán lévő lakossági megtakarításoknak csupán 3,7 százaléka, mintegy 360 milliárd forint tartozik ebbe a kategóriába - vagyis egyáltalán nem tekinthetők magasnak -, a különféle anonim betéteket januártól fokozatosan meg kívánja szüntetni a kormány. (Az Országos Betétbiztosítási Alaptól kapott információk szerint tavaly az anonim betétek összege csökkent ugyan, de változatlanul nőtt a takarékszövetkezeteknél található és nem névre szóló betéti konstrukciók összege. Míg 1998-ban csak 50 milliárdot, tavaly már 70 milliárdot tett ez ki . A legnagyobb hazai bank, az OTP adatai szerint a náluk elhelyezett anonim betétfajták összesen 258 milliárd forintra rúgtak idén áprilisban.)

Az elképzelések szerint a bemutatóra szóló takarékbetéteket januártól két formában lehetne "nevesíteni". Az egyik módszer, ha a betéthez hozzányúlnak - vagyis be vagy kifizetnek, kamatot vesznek fel -, akkor azonnal rögzítik a tulajdonos nevét és adatait is. A másik lehetőség szerint, amikor a bemutatóra szóló betéthez való hozzáférést rögzítik a bankokban - vagyis minden egyes tranzakció során meghatalmazást kérnek, és rögzítik a kezdeményező nevét. A Pénzügyminisztériumhoz közel álló források szerint az is elképzelhető, hogy mindkét verzió működik majd, és a bankokra bízzák azt, hogy melyiket választják az anonim betétek megszüntetésére.

A gond az, hogy ennek ellenére is maradhatnak - mégpedig jelentős számban - bemutatóra szóló betétek, mert ha a tulajdonos egyáltalán nem nyúlt betétjéhez, akkor az nem évül el - vagyis tovább" ketyeg". Ezért azt tervezik, hogy nyugat-európai mintára 20 évben maximálják az elévülési időt, ha ez után sem jelentkezik a tulajdonos, akkor az anonim betét az államé lesz.

Hasonlóképpen bonyodalmas és hosszadalmas lesz a bemutatóra szóló kincstárjegyek "nevesítése" is. Januártól ugyanis csakis névvel és egyéb azonosító adatokkal lehet majd ilyet venni - a meglevők viszont lejártukig anonimak maradnak. A kincstárjegyek nevesítése vélhetően nagy terhet ró majd a banki tevékenységgel kacérkodó Magyar Postára is, hiszen a postahivatalokban komoly feldolgozást igényel majd a vásárlók adatainak rögzítése, majd ezek továbbítása.

Szakonyi Péter

(Magyar Hírlap)