A biztosítók 2001-et biztosan nem sorolják a legjobb évnek az életbiztosítások terén. Bár a teljes piac összesített tavalyi életbiztosítási adatai nem ismertek - csak a nagyobb biztosítóké, illetve a háromnegyed éves számok - az utóbbi öt évben egyértelműen markáns tendencia rajzolódik ki a piacon. Az összesített díjbevétel évről évre látványosan növekszik, miközben a szerződések összesített darabszáma öt év alatt félmillióval csökkent.
Az életbiztosításokon belül a (biztosított halála és életben maradása esetén is) fizető vegyes, valamint a befektetéshez kötött életbiztosítások rendelkeznek meghatározó részesedéssel. Ha a vegyes életbiztosításból származó díjbevételt nézzük, akkor a növekedés üteme évek óta csökken. A befektetéshez kötötteké viszont dinamikusan emelkedik.
A kettő aránya "felborította" a klasszikus piacot. Amíg 1997-ben a befektetéshez kötött életbiztosítások az árbevétel 8,2 százalékát adták, addig 2000-ben ez a szám 43,2 százalékra nőtt. A vegyes életbiztosítások csökkenésében két tényező játszik szerepet: egyrészt a korábban kötöttek kifutnak, másrészt - és ez a nagyobb hányad - felmondják az ügyfelek őket. A vegyes életbiztosítások darabszáma 1997-től a múlt év szeptember végéig több mint egymillióval csökkent, míg a befektetéshez kötötteké 400 ezerre nőtt, ami a 97-es 13 szorosa.
Ha az éves adatok nem változtatnak lényegesen a múlt év szeptemberi összesítésen, akkor a bemutatott tendencia megfordul. Amíg az összesített díjbevétel 68 százalékkal emelkedett az előző teljes évhez képest, addig a vegyes életbiztosításoké 78, az befektetéshez kötötteké csak 56 százalékkal. Az éves díjbevételek azért növekednek a vegyes életbiztosításoknál folyamatosan, mivel az új szerződések magasabb összegre szólnak, a régiek zömét pedig indexálják. Pál Zoltán, a Generali-Providencia Életbiztosítási osztályvezetője úgy tapasztalta, hogy a rövid és közepes "futamidejű" egyszeri díjas befektetéshez kötött életbiztosítások estek vissza, nem utolsósorban a tőzsde gyengélkedése miatt. A magyar ügyfelek nem eléggé felkészültek, és nincsenek is hozzászokva a tőzsde visszaeséséhez, ezért túlreagálták a az értékpapír-piaci jelenségeket - vélekedett Horváth Béla, a Mébit vezérigazgatója. Úgy véli azonban, hogy a biztosítók előtt kecsegtető jövő áll, mivel számításai szerint a következő 10-15 évre nézve tízszeres növekedési potenciállal rendelkezik a magyar életbiztosítási piac.
Az idei évben a társaságok általában arra számítanak, hogy a tőkepiacok és a világgazdaság magára találásával ismét fellendül a befektetésekhez kötött életbiztosítások iránti kereslet.
A vegyes és folyamatos díjfizetésű termékek azonban továbbra is az ágazat húzótermékei maradnak. Farkas András, a Mébit vezérigazgató-helyettese úgy véli, hogy e termékeknél a következő években hatalmas boom várható. Az úgynevezett Ratkó-korszakban született széles rétegek ugyanis néhány éven belül szembesülnek azzal, hogy nemsokára nyugdíjba mennek. Amire nyugdíjjárulék címén számíthatnak, abból pedig távolról sem tudják majd fenntartani megszokott életszínvonalukat. Az is érdekes és az életbiztosítások szempontjából kedvező tendenciának tűnik, hogy az 1974-75-ben - amikor szintén megugrott a születésszám - világra jött lányoknak mostanában születnek gyermekeik, ezért az átlagnál jóval többen keresik a gyermekgondozáshoz, iskolástatáshoz kapcsolódó biztosításokat. A Mébitnél arra is számítanak, hogy a kis- és középvállalkozások egyre több (halál esetén fizető) kockázati életbiztosítást vásárolni.
Középtávon új lehetőségek nyílnak az egészségbiztosítások terén, amelyek kiegészíthetik és talán részben ki is válthatják a társadalombiztosítás szolgáltatásait - vélekednek az OTP-Garanciánál. A banki tulajdonú biztosító emellett arra is számít, hogy új piacok nyílnak a komplex pénzügyi szolgáltatásoknak, a banki és biztosítási szolgáltatások ötvözetéből álló új termékeknek. A biztosítási ügyfelek arra is számíthatnak, hogy a társaságok olyan ajánlatokkal jelennek meg, amely az egész családot megcélozza.