Több bank jó emlékei közé sorolhatja a tavalyi évet, miután a várakozásoknál jóval szebb nyereséget tettek le az asztalra. A terveket túlszárnyalta például az OTP Bank, az ABN Amro Bankkal egyesült Kereskedelmi és Hitelbank, a Magyar Külkereskedelmi Bank, a Raiffeisen, az Általános Értékforgalmi Bank, az Inter-Európa Bank és a Konzumbank. A felsoroltak közül egy, a K & H nemzetközi mérleget tett csak eddig közzé, a magyar számvitel szerint készült mérleg még nem ismert. A kétféle számvitel közti különbség felemlegetésének azért van jelentősége, mert egy éve a különböző módon készült eredménykimutatás között mintegy 4 milliárd forint differencia volt, azaz a nemzetközi számvitel szerint kimutatott 2,5 milliárdos nyereség 1,5 milliárdos veszteségbe fordult a magyar könyvvitel szerint. A K & H 2001. évi eredménykimutatása azonban a Magyar Hírlap információja szerint nem tartalmaz ekkora meglepetést, a bank a magyar számvitel szerint is nyereséges.
Az adózás előtti eredmény különösen nagy ütemben nőtt az orosz energiaipari óriás, a Gazprom kezében levő ÁÉB esetében, amely a 86 százalékos plusszal csúcsot döntött. Mivel a nagy nyereséget csökkenő mérlegfőösszeg mellett érte el, eszközarányos hatékonysága nagyot javult. Az ÁÉB által elért 4,9 százalékos mérték a 2000-es adatokat összegző kelet-közép-európai Top 100-as banklistán a negyedik helyre repítette volna a pénzintézetet. Az akkori The Banker listán a legjobb három eszközhatékonysági mutatót a bolgár Bulbank, a moldovai Agroindbank és a román Banca Commerciale "Ion Tiriac" érte el, 5,69 és 8 százalék közötti mértékekkel. Az ÁÉB akkor a nyolcadik helyen volt 3,55 százalékos eszközmegtérülési mértékével.
A 47,4 milliárd forintos adózás előtti nyereség alapján, a profit összegét tekintve a 22,4 százalékos piaci résszel rendelkező OTP Bank első helye vitathatatlan. Igaz, piaci része 0,5 százalékponttal olvadt tavaly. A bank méretét tekintve így is kimagaslik a bankrendszerből, hiszen 2126 milliárdos mérlegfőösszege közel kétszerese az utána következő K & H-énak, amely a tavalyi évet már az ABN Amro Bank eszközeit magába olvasztva zárta. A fúzió azonban - a versenytársak várakozásainak megfelelően - lelassította a két bankot. A 2001. évi gyorsjelentésben kimutatott 1129 milliárd forintos összes eszközállomány jócskán elmarad az 1200 milliárdra vonatkozó óvatos tervtől, s a két bank fúzió előtti összes eszközállományát tekintve 3 százalék alatti növekedést jelez. A gyorsjelentés számai alapján a szeptemberi - nem csoportszintű - hitel és betétállományok csökkentek az év végére, hiszen a 670 milliárdos hitelösszeg 624 milliárdra, a betétek 877 milliárdos értéke pedig 846 milliárdra esett vissza.
Az OTP Bank piaci pozícióját tavaly inkább néhány felgyorsult ütemben növekvő bank nyirbálta. A német tulajdonban levő Magyar Külkereskedelmi Bank már az ezer milliárdos mérlegfőösszeg felé kacsingat a tavalyi 14,7 százalékos bővülés után. Erősített az Erste Bank és 36 százalékkal bővítette eszközállományát, ezen belül hitelei 47, betétei 35 százalékkal nőttek. A számokban azonban benne van a HWB Express takarékszövetkezet több átvett kirendeltségének ügyfélállománya is. Szépséghiba, hogy a növekedéssel tavaly nem járt eredményjavulás, a háttérben nyilván a piaci rész megnyerése miatt hozott költségáldozat rejlik. Önerőből a magyarországi Raiffeisen nőtt a legjobban, 32,5 százalékkal. A két osztrák bank minden jel szerint tartós és jelentős piaci részre törekszik régiónkban. Különösen az Erste estében kell napirenden tartani más - minél nagyobb - bank felvásárlásának lehetőségét. Tavaly tett is ajánlatot a Konzumbankra, de hiába. Az állami kisbankot a meghirdetett privatizáció ellenére végül nem adták el.
A Konzumbank mindent elkövetett, hogy bizonyítsa: külföldi stratégiai befektető nélkül is megáll a lábán. Ezért számított komoly fegyverténynek, hogy 27 százalékkal nőtt tavaly, s eredményét az egy évvel korábbi helyzethez képest 1,6 milliárd forinttal javította. A 2000. évi 630 millió forint veszteség helyett 1 milliárdos nyereséget tett le az asztalra. Más kérdés, hogy fő tulajdonosával, az állami tulajdonban levő Magyar Fejlesztési Bankkal közösen üzletelnek, így a követeléseladásoknak a háttere rejtve marad. Az MFB ugyanis az utóbbi években egyre kevesebb nyilvános adattal, információval szolgál tevékenységéről.