A támadás szétzúzhatja az afgán gazdaság maradékát

Az Afganisztán elleni esetleges amerikai katonai akció nem elsősorban a tálib hatalmat, hanem az afgán tömegek megélhetését veszélyezteti. Húsz évnyi háborúskodás után az ország ipara, mezőgazdasága gyakorlatilag nem működik, az infrastruktúra állapota siralmas. Az emberek egyedüli lehetőségként az illegális kereskedelemből tartják fenn magukat, amely most szintén veszélybe került a határok lezárásával.

Az Afganisztán elleni amerikai katonai fenyegetés az afgán nép megélhetését is romba döntheti. Az ország gazdasága alig működik, az emberek úgy gondoskodnak magukról, ahogy tudnak - írja a BBC.

Évszázadokkal ezelőtt a mai Afganisztán területén haladt keresztül az az ősi kereskedelmi útvonal, amely fűszerekkel és luxus-cikkekkel látta el a nyugati világot. Bár ennek az útvonalnak a jelentősége azóta lényegesen csökkent, az elszegényedett tömegek továbbra is a kereskedelembe, mint a létfenntartás egyetlen eszközébe kapaszkodnak.

Két évtizednyi háború és politikai belharc után az ország nagy része romokban hever, és gyakorlatilag semmiféle iparral nem rendelkezik. A gyárak és az infrastruktúra újjáépítésére pedig sem elegendő forrás, sem elegendő idő nem állt rendelkezésre. Szakértők szerint az ország fővárosában, Kabulban sincs olyan jelentős infrastruktúra, amit érdemes volna lerombolni.

Az ország gazdasági mutatói az 1979-es szovjet inváziót követően alig, 1993-tól kezdve pedig egyáltalán nem készültek. Az ABN Amro India szakértője, Ajit Ranade szerint az afgán gazdaság legfeljebb a népesség létfenntartását biztosíthatja, és piaci szempontok alapján nem mérhető a teljesítménye.

Az ENSZ 1993-as rehabilitációs programja szerint Afganisztán gazdasága 1991-1992-ben 124,7 milliárd afgánit (Afganisztán valutája) - mintegy 1,72 milliárd dollárt - ért. Összehasonlításképpen ez az összeg 1979-ben 117 milliárd afgáni volt. A növekedés mértéke egy évtized alatt tehát minimális.

A kereskedelem főként a szomszédos Pakisztán felé irányul. A legfontosabb termékek a perzsaszőnyeg, gyapjú, szárított gyümölcs, valamint különböző csempészáruk: hűtőgépek, videók. Virágzik az illegális fegyverkereskedelem, illetve az ópiumcsempészet.

Az afgánok legutóbb ismét "kereskedői leleményességükről" tettek tanúbizonyságot, amikor értékesíteni kezdték a tavasszal a tálib kormány parancsára lerombolt hatalmas Buddha-szobrok darabjait. Az Amerikát ért terrortámadás és az azt követő határzárlatok óta ez az illegális kereskedelem is csökkent.

Veszélyben a mezőgazdaság

Az afgán mezőgazdaságnak a tavalyi súlyos aszály, valamint a - tálib vezetés parancsára - a máktermesztés drasztikus csökkentése jelentős károkat okozott.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) legfrissebb ország-elemzése szerint évek óta a mindenkori termés szolgál a farmereknek hitelfedezetül, azonban az utóbbi években tapasztalt gyenge termés miatt sokan közülük képtelenek visszafizetni a felvett kölcsönöket. Sok farmer földje, jószágai, sőt gyakran lányai eladásával próbálja visszafizetni a felvett hiteleket, a többség azonban az egyre gyarapodó menekültek számát növeli.

Magára hagyott lakosság

A nyugati világ véleménye szerint miközben a tálib kormány az iszlám állam létrehozásán fáradozik, az afgán lakosokat magára hagyja, nem gondoskodik róluk.

A tálib vezetést egész egyszerűen nem érdekli a gazdaság irányítása - nyilatkozta a BBC-nek Gareth Price, az Economist Intelligence Unit elemzője.

Idén júniusban egyébként a tálib kormány 82 millió dolláros költségvetést jelentett be, - írta a Dawn című pakisztáni lap - az összeg több mint 50 százaléka felett azonban Mohammed Omar mulla, az afganisztáni tálibok legfőbb vezetője rendelkezik. A pénzt várhatóan háborús célokra fordítják a tálibok.

Az EIU a költségvetés elemzését követően hozzátette, hogy a büdzsében szereplő 343 ezer dolláros fejlesztési előirányzat egyértelműen kevés ahhoz, hogy érdemi segítséget jelentsen az elpusztult infrastruktúra újjáépítéséhez.

Milliók éheznek

Az országban milliókat fenyeget az éhínség, és a probléma most még égetőbbé válik, amikor a különböző segélyszervezetek sorra hagyják el az országot, és a szomszédos államok - például Irán - lezárják határaikat.

Szakértők szerint a legtöbb áldozatot nem az esetleges légitámadások követelik majd, hanem az éhínség, a gyógyszerek, és az orvosi ellátás hiánya. Becslések szerint az elmúlt 20 év során mintegy 2,5 millió afgán vesztette életét háborúk, éhínség, vagy az elégtelen orvosi ellátás következtében. Félő, ha Afganisztán elutasítja Oszama bin Laden kiadását, ez a szám rohamos növekedésnek indul.

Pakisztán nehéz döntés előtt

A szomszédos Pakisztán - Afganisztán legszorosabb szövetségese - ugyancsak sok mindent veszíthet a várható amerikai támadáson.

Muszharraf elnök komoly belviszályok elé nézhet, amennyiben túlzottan nagy támogatást nyújt az Egyesült Államoknak. Sok pakisztáni egyébként nyíltan szimpatizál a tálibokkal és az iszlám fundamentalistákkal.

Egy ilyen belső konfliktus komoly károkat okozhat a pakisztáni gazdaságnak, amely 2,6 százalékos növekedési ütemével messze elmarad a régió átlagától. Az 1999-es katonai hatalomátvételt - amikor Muszharraf tábornok elűzte a korábbi miniszterelnököt, Nawaz Sharifot - követően a magánbefektetők száma is jelentősen csökkent. Az országot nukleáris fegyverkezési tervei miatt nemzetközi szankciók sújtják, amelynek hatására az annyira óhajtott befektetők távol maradtak. A GDP 25 százalékát adó mezőgazdaságra pedig súlyos csapást mért a gyapottermesztés csökkenése.

Amennyiben Pakisztán visszautasítja részvételét az amerikaiak esetleges Afganisztán elleni akcióiban, úgy veszélyeztetheti a Nemzetközi Valutaalap jövőbeni támogatását, illetve az ezt célzó tárgyalásokat.

Szakértői vélemények szerint ennek ellenére Pakisztán sikeresen kerülhet ki a válságból, Afganisztánnak viszont nincs sok veszteni valója. Az afgán gazdaság borús idők elé néz, függetlenül attól, hogy az Egyesült Államok megtámadja -e az országot vagy sem.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Pánik a gazdaságban - az Üzleti Negyed különkiadása Amerika megtámadásáról

Korábban:

Anarchia az afgán gazdaságban
(2001. január 22.)