A miniszter közölte: a közlekedési és vízügyi ágazat állítja elő a GDP 7-8 százalékát, foglalkoztatja a dolgozók egytizedét, és kezeli a nemzeti vagyon egynegyedét. Hozzátette: miközben a közúti járművek száma négy év alatt negyedmillióval, 2,9 millióra emelkedett, a közúti balesetek száma 13 százalékkal csökkent.
A tájékoztatón elhangzott: a kormányzati ciklus alatt a vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya elérte a 92 százalékot, míg a lakosoké a 99 százalékot, mely megfelel a nyugat-európai színvonalnak.
Fónagy János elmondta, hogy a kormány alapvető törekvése volt a vasúti reform elindítása, ennek megfelelően megkezdődött a MÁV Rt. átszervezése, versenyképessé tétele az EU által is elfogadott ütemterv szerint. Így megalakult a pályakapacitásokat elosztó és pályahasználati díjakat megállapító társaság, az áruszállítás pedig 2002-től számvitelileg elkülönül. A miniszter szerint közlekedésdiplomáciai siker, hogy a magyar kormány mintegy 50 milliárd forint értékű ISPA-segélyt nyert el, amely a hozzá adódó ugyanakkora összegű magyar hányaddal jelentős lökést adhat a nemzetközi törzshálózati vonalak megkezdett felújításának.
A miniszter a hatósági díjak alakulásáról elmondta: miközben 1998 elejéhez képest a 2002-re becsült 6 százalékkal együtt a halmozott infláció 59,5 százalékos, addig az árnövekedés a vasúti személyszállításban 6,2 százalékponttal, a helyközi autóbusz-közlekedésben 3,6 százalékponttal, míg a közlekedési hatósági eljárási díjaknál 30,2 százalékponttal maradt el ettől. Egyedül a víz- és csatornaszolgáltatás díjainak növekedése haladja meg - 6,1 százalékponttal - öt év távlatában az infláció mértékét.
(MTI)
Ajánlat: