"A vállalkozók részéről gyakori panasz, hogy nehezen vagy egyáltalán nem jutnak hitelhez, mert nem rendelkeznek a kereskedelmi bankok által megkövetelt vagyoni biztosítékokkal." Ez volt az első óvatos önkritika, amelyet a Széchenyi terv kapcsán a kormány tavaly megfogalmazott. A kisvállalkozások nagy része el sem ment a kereskedelmi bankokhoz üzleti elképzeléseivel, fejlesztési terveivel. A Széchenyi plusz őszi kormányzati bejelentése után sem volt döntő áttörés, több intézkedést csupán felvázoltak.
Időközben ismertekké váltak a tavalyi legfontosabb számok. A Széchenyi terv iránti "keresletet" mutatja, hogy 2001-ben 13 697 pályázat érkezett a Gazdasági Minisztérium címére, az idén eddig 3276. Az elbírált 9813 pályázatból 7382 nyert. A kiutalt támogatások összege 7,5 milliárd forint.
A minisztérium nyilvántartása szerint a nyertes pályázatok 40 százaléka az energiatakarékossági programhoz érkezett, 34 százaléka pedig vállalkozásélénkítésre kért támogatást. Az előbbi körbe javarészt nagyobb vállalkozások férnek bele, még a lakossági energiamegtakarítási program is kollektíven benyújtott igényekre alapozott. A vállalkozásélénkítés kategóriáiban legjobb eséllyel a nemzetközi nagyvállalatok pályáztak. A turisztikai program megannyi önkormányzatnak, nagyobb társaságnak mozgatta meg a fantáziáját: sok százmillió forintos projektek szerepelnek a nyertesek között. Nagy általánosságban azok a cégek szerepelnek az állami pénzhez jutók táborában, amelyek száz százalékban képesek finanszírozni a fejlesztéseiket, megfeleltek a banki hitelezési kritériumoknak.
A múlt évben a 100 milliárd forintot meghaladta a Széchenyi terv finanszírozására szánt pénz, s lényegében ugyanennyi a 2002-es összeg is. A tavalyi keretből már ténylegesen kiutalt 7,5 milliárd forinton felül a több mint hétezer már nyertes vállalkozás is megkapja a támogatást akkor, amikor befejezte a beruházását.
A Széchenyi terv 2002. évi pályázatai több jogi változtatást is tartalmaznak. Azok a pályázó kisvállalkozások, amelyek egymillió forint alatti támogatást nyernek el, már nem kötelesek a korábbi szabályok szerint iratokat, igazolásokat benyújtani. Elegendő, ha nyilatkoznak például a szabályosan fizetett köztartozásokról. Ezt a gazdasági tárca a pénz utalása előtt ellenőrizteti. Újdonság, hogy az önkormányzatok, társasházak, egyházak, alapítványok úgy pályázhatnak, hogy biztosítékokat nem kell produkálniuk.
Az is új, hogy az egymillió forint alatti igénnyel jelentkező vállalkozások a megnyert pénz 50 százalékáig előleget vehetnek fel. Igaz, ebben az esetben biztosítékkal is rendelkezniük kell. Nem kaptunk adatokat a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht.-tól arról, hogy befutottak-e már előleget is kérő pályázatok a gazdasági tárcához.
A 2002-es pályázati feltételek nem csupán a finanszírozás módjában tartalmaznak változásokat az előző évihez képest. Több esetben a támogatások mértéke is bővült. Ilyen a kényszerű telephely-változtatás megkönnyítését segítő támogatás, mely a tavalyi 3 millió forint helyett akár 50 milliót is lehet. A nagyvárosi lakóépülettömbök korszerűsítésénél lejjebb vitték az állami finanszírozás kritériumaként megszabott minimális lakásszám határát, 2002-től az új "mérce" 25 lakás. A Széchenyi terv energiaprogramjának egyik újítása, hogy önállóan is igényelhetik a lakások tulajdonosai a támogatást, ha az épület más lakói nem korszerűsítik otthonaikat. A turizmus hagyományos finanszírozási területei mellett 2002-ben pályázni lehet olyan jogcímen is állami pénzre, hogy a települési összkép javul a tervezett beruházás nyomán.
Gergely László
(Magyar Hírlap)
Ajánlat:
Nem hiányzik a könyvtárából?
Mester Sándor: Multimóka - Nemzetközi cégek alulnézetből