A brüsszeli pénz nem az elmaradást konzerválná

A brüsszeli EU-bizottság másfél hónapja nyilvánosságra hozott agrártámogatási ajánlatának indoklásakor nem a magyar valóságból indult ki. Magyarországon a mezőgazdaság körülményei sokszor jobbak, mint magában az EU-ban, így Brüsszel indokai hamisak. A magyar kormánynak társadalmi konszenzuson alapuló álláspontot és tárgyalási stratégiát kell kialakítania - foglalható össze két honi agrárszervezet véleménye.

Magyarország szempontjából hibás az EU érvrendszere, amellyel az agrártámogatási források számottevően lecsökkentett mértékét magyarázza. Az EU szerint egy magas - tehát a közösségben jelenleg is folyósított támogatási szint körüli - közvetlen támogatás csatlakozó országokra történő kiterjesztése nem segítené a keleti - közte a magyar - mezőgazdaságok átalakulását, felzárkózását, mivel az összeg felélése, rossz termelési szerkezet konzerválása várható. Ebből kiindulva Magyarországnak a potenciálisan járó 240-300 milliárd forintnyi közvetlen termelői támogatással szemben csupán 60 milliárdot akar fizetni - állítja Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara (MAK) főtitkára.

A szakember ugyanakkor meglepő dolgot állít: a magyar mezőgazdaságra nem vonatkozhat az EU érvrendszere. Kedvezőbb képet mutat, mint amellyel az Európai Unióban találkozhatunk. Mészáros szerint a legfontosabb négy agrárpotenciált mérő szám közül csupán egyben, a gazdaságok tőkeellátottságában erősebb az EU. Magyarországon viszont kevesebb ember és kevesebb gazdaság művel egységnyi földet, mint az unióban. Ezek a tényezők nem támasztják alá az EU-s támogatások felélésének kockázatát, az életképes, hatékony termelést biztosító szerkezet kialakításához jobbak a feltételek, mint az unióban.

Az igaz, hogy Magyarországon közel 150 ezerre tehető azon termelők száma, akik kényszervállalkozóként önfenntartó gazdálkodást folytatnak törpebirtokaikon. Ezt a réteget is kezelni lehetne azonban éppen a Brüsszel által tavaly bevezetett szabályozás alapján. Ez egyszerűsített területalapú támogatás igénybevételét teszi lehetővé azon termelőknél, akik évente 1250 eurónál - 300 ezer forintnál - nem vettek fel nagyobb támogatást. Ezt a rendszert működtetni lehetne itthon is, de úgy, hogy az szociális, s nem az agrárkasszát terhelje.

A MAK szerint költségvetési indokai sincsenek az EU kedvezőtlen ajánlatának. Brüsszel 2006-ig tartó költségvetésében ugyanis olyan fel nem használt források vannak, amelyeket az időben csúszó bővítési folyamat miatt nem kellett eddig kifizetni. Az unió új költségvetése 2007-ben indul, mikor már figyelembe lehet venni az új tagok igényét.

A MAK úgy véli, a csatlakozási tárgyalásokon éppen a kedvezőtlen EU-ajánlat hathat kedvezőtlenül a hazai agrárkörnyezetre. Emiatt Magyarországnak kezdeményeznie kell a földpiac megnyitásáról szóló egyezség felülvizsgálatát, sőt a munkaerő szabad áramlásáról szóló fejezetét is.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elemzése szerint is elfogadhatatlan a brüsszeli ajánlat. Versenyhátrányba kerülhetnek a hazai termelők, sőt a mezőgazdaság a magyar gazdasági szerkezeten belül is kedvezőtlen helyzetbe kerülne.

A MOSZ szerint az EU-t rá kell bírni arra, hogy hozzon létre a csatlakozók számára egy külön, az agrárhatékonyság javítását szolgáló technikai, technológiai fejlesztések támogatását biztosító önálló alapot.

Az új fejlesztési alap az unió úgynevezett EMOGA-fejezete (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciális Alap) terhére működhetne, ugyanakkor kezdeményezni kell az EMOGA és a strukturális alapok közötti forrásátcsoportosítás lehetőségét az EMOGA javára.

A MOSZ szerint kezelni kell azt a termelői kört, amelynek tagjai a jövőben sem válhatnak igazi vállalkozókká. A probléma a szociális hátrányokat csökkentő EU- támogatásokkal lenne orvosolható: korai nyugdíjazást, vagyoni és szociális kompenzációt jelentene. Ezt viszont nem az agrár-, hanem az EU szociális alapjának terhére kell megoldani.

A MOSZ felhívja a magyar kormány figyelmét arra, hogy a hazai támogatási rendszert is át kell alakítani ahhoz, hogy ne legyen az EU tagjaként a magyar mezőgazdaság eleve vesztes. A gyenge földminőségű földeken a gabonatermelés helyett más tevékenységet kell kialakítani. Az átalakítás költségeit kompenzálni kell. Az EU csökkentett támogatási ajánlata miatt növelni kell a termelés hatékonyságát, amely egyben az előállított termékmennyiség növelésével járna. Emiatt elfogadhatatlan az EU termelési kvótákra és bázisévekre adott javaslata, amin a magyar tárgyalóknak mindenképpen változtatni kell, ahogy a jobb minőségű búza, kukorica termésére külön Magyarországra szabott - magasabb - uniós intervenciós árakat kellene kialakítani.

A MOSZ javaslata is támogatja a honi kényszervállalkozó törpetermelők szociális alapú kezelését, egyszerűsített - nem agráralapú - fix támogatását, amelyet az EU ma is alkalmaz. A csatlakozás után is fennmaradó nemzeti támogatásokat úgy kell átalakítani, hogy az drasztikusan csökkentse a hazai ellenőrizetlen termelést, a nemzeti fejlesztési terv egyik kiemelt részeként kezelendő agrárfejezet keretébe illeszkedjen és a regionális fejlesztési tervkoncepció kiemelten kezelje a mezőgazdaság népességmegtartó képességének kérdését.

(Magyar Hírlap)

Korábban:

A teljes uniós agrártámogatás növelné az egyenlőtlenséget
(2002. március 18.)

Egyenlő elbánást vár az uniótól Magyarország
(2002. február 2.)