Az olajembargó ötlete - csaknem harminc év után először - a Kuala Lumpurban tartott hét eleji iszlám értekezleten merült fel, ahol elsősorban az iraki küldött szorgalmazta az Izraelt támogató országok olajellátásának felfüggesztését. Mértékadó térségbeli források, élükön Szaúd-Arábiával azonban már akkor gyakorlatilag elvetették az indítványt. A határidős nyersolaj ennek ellenére a hét első felében hat havi csúcspontokra, 28 dollár fölé szökött a szabadpiacon, pusztán az embargó említésére.
Harazi, aki a kaszpi-tengeri olajkincs megosztásáról tárgyal Moszkvában, a Reutersnek szerdán azt mondta: ez nem olyan döntés, amelyet egyetlen ország meghozhatna, hanem erről a muzulmán olajtermelő országoknak együtt kell dönteniük. Az iráni külügyminiszter szerint ugyanakkor az olajbomba hatékony fegyver lehetne az izraeli-palesztin konfliktusban.
A Reuters kommentárja szerint azonban az iraki ötletet már az kudarcra ítélte, hogy Szaúd-Arábia a héten elutasította a részvételt bármiféle olajembargóban. Az OPEC már 2000 novemberében - akkor is szaúdi kezdeményezésre - nyilatkozatban zárta ki az olajfegyver bevethetőségét.
A globális alaptípusnak tekintett északi-tengeri Brent nyersolaj legközelebbi, májusi határideje 8 centes nyereséggel 27,35 dollár volt szerda délután a londoni Nemzetközi Olajtőzsdén (IPE).
Loyola de Palacio, az Európai Unió bizottságának energiaügyi biztosa csütörtökön azt mondta, hogy a kőolajexportőr kartell nem akarja fegyverként bevetni az olajat, és továbbra is a korábban megszabott 22-28 dollár között kívánja tartani a több olajfajtából számított referenciaárat.
(MTI)
Ajánlat:
Korábban:
Irak és Irán bevetné az olajbombát Izrael ellen
(2002. április 2.)