A reklámpiacot a televízió és az írott sajtó uralja<BR/>

Az elmúlt évben mintegy 111 milliárd forintot költöttek a cégek a magyarországi médiumokban reklámra. A reklámköltségek nyolcvan százalékán fele-fele arányban osztoznak a televíziók és a sajtó. A következő években várhatóan 3-4 százalékos reálnövekedésre számít a reklámpiac.

A magyar reklámpiaci kiadásokról mindössze a Mediagnozis készít felmérést és teszi közzé hivatalosan adatait. Ezek szerint idén októberig éves szinten listaáron 11,7 százalékkal 240,1 milliárd forintra emelkedtek a reklámköltések. A felröppent rémhírekkel ellentétben a piac növekedése a szeptember 11-ei terrortámadások után sem torpant meg. A cégek - néhány légitársaságot kivéve, amelyek néhány hét múlva újrakezdték a hirdetést - nem mondták le reklámjaikat. Sőt szeptemberben és októberben regisztrálták a legmagasabb havi reklámköltéseket (24,3 és 28,4 milliárd forintot), ami azonban elsősorban a szezonalitással magyarázható. A listaáras reklámkiadások azonban nem a valós költéseket mutatják, mivel ezek a különböző médiumok hivatalos árlistája alapján készülnek. Nem veszik figyelembe az akár 70-80 százalékot is elérő kedvezményeket, a gyakori barter(kereszt)szerződéseket, és azt sem, hogy a kampányok jelentős részét a tényleges nézettség alapján fizetik ki. A listaáras számok azt mutatják meg, hogy hogyan alakul a reklámok mennyisége.

Idén fordult elő először, hogy reklámszakma képviselői is úgy döntöttek, véget vetnek káosznak és közlik a valós reklámkiadások nagyságát. A Magyar Reklámszövetség és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége a szakmában dolgozó cégek becslései alapján készítette el felmérését. A számok a korábbi feltételezéseket igazolták, a hirdetők a médiában ténylegesen mintegy 111 milliárd forintot, vagyis a listaáras költés kevesebb mint felét fordították reklámra. A számok az egyes médiumok piaci részesedését is tisztázták. A listaáras adatok szerint ugyanis a múlt évi költéseknél a televíziók jelentős növekedést tudhattak be, és a piac 57 százalékát mondhatták magukénak. Az írott sajtótermékekbe e kimutatás alapján a reklámkiadások 28-29 százaléka jutott. A valós költések viszont az mutatják, hogy a televíziók és a lapok részesedése egyaránt 40-40 százalék. Sőt akadnak olyan szakemberek is, akik úgy vélik, a sajtóba több reklámpénz áramlik, mint a tv-kbe. Mindez azt is megmutatja, hogy a tv-k kénytelenek jóval nagyobb kedvezményeket nyújtani.

Az októberig regisztrált, 11 százalékos reklámpiaci növekedés jócskán meghaladja a GDP bővülését, azonban elmarad az előző évek 20-30 százalékos gyarapodásától. Ennek egyik legfőbb oka, hogy megszűnt a reklámipar elmaradása és ezzel együtt az extranövekedés lehetősége. Ezentúl már ugyanazok a szempontok határozzák meg a reklámpiacot, mint más modern ágazatokat. Ezek közé tartozik az infláció, a gazdasági növekedés, a lakossági fogyasztás és főként a kiskereskedelmi forgalom. Ez utóbbi a gazdaságkutatók előrejelzése szerint a következő években 3-4 százalékkal gyarapodik, így a reklámpiac is hasonló növekedéssel számol.

Vonczem Gabriella

(Magyar Hírlap)