Évente 1,3 millióan halnak meg világszerte munkahelyi okok miatt

Több mint 1,3 millió ember halt meg tavaly világszerte munkabalesetben, vagy munkahelyen szerzett betegség következtében - becsli a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO). Magyarországon az MSZOSZ adatai szerint tavaly 124-en hunytak el munkahelyi balesetben. A szakemberek szerint különösen kirívó a magyarok munkabiztonsági nemtörődömsége.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) becslései szerint évente általában mintegy 1,2-1,4 millió ember hal meg munkabaleset vagy munkahelyen szerzett betegség következtében. Tavaly csaknem 1,3 millió, ami napi 4300 embert jelent, egy magyar nagyközség lakosságát. Még riasztóbbak azonban a "teljes" statisztikák: tavaly mintegy 250 millió baleset és majdnem 160 millió megbetegedés volt munkahelyhez köthető.

Magyarország a statisztikák szerint munkaügyi szempontból a legbiztonságosabb országok mezőnyében található. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) adatai szerint 2001-ben 124 ember hunyt el munkabaleset következtében; ez százezer főre 1,24-ot jelent, szemben az 5,32-os világátlaggal. Nálunk a középtávú trend ráadásul csökkenő: 1990-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint még 428-an (!) haltak meg munkahelyi balesetben. Ugyancsak Magyarország javára írható, hogy több fejlett nyugati országnál is jobbak az adataink: az Egyesült Államokban például 2,2, Németországban pedig 1,57 elhalálozás jutott 2000-ben 100 ezer emberre.

Ennek ellenére nincs okunk büszkeségre. Több, hazánkkal közel megegyező lakosságú országban is jóval alacsonyabb a munkabalesetben elhunytak száma: Belgiumban például 78-an, Görögországban pedig 80-an haltak meg tavalyelőtt az ILO adatai szerint. Ugyancsak rontja az összképet, hogy bár 2001-ben megfigyelhető volt egyfajta javulás, az elmúlt három-négy évben igazán sem nem romlott, sem nem javult a munkahelyi biztonság (1997-ben 149-en, 1998-ban 168-an, 1999-ben 154-en, 2000-ben 151-en haltak meg). Nem túl biztató ugyanakkor az sem, hogy statisztikáink nemzetközi összehasonlíthatósága bizony megkérdőjelezhető, Békés András, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke szerint szubjektív összehasonlításban Magyarországon némileg rosszabb a helyzet, mint Nyugat-Európában.

Így látja az MSZOSZ munkavédelmi ügyvivője, Borhidi Gábor is. Borhidi szerint Magyarországon a munkahelyi baleseteknek minimum egyharmadát eltitkolják, a munkaadók nem érdekeltek abban, hogy nyilvánosságra hozzák ezeket az eseteket, ahogy igazából abban sem, hogy javítsanak a munkakörülményeken. Drasztikus változást ezen a téren a szakember szerint az önálló balesetbiztosítási rendszer bevezetése hozhat: egy kockázatalapú díjfizetési rendszerben a vállalatnak az állna érdekében, hogy minél többet tegyen a munkahelyi biztonságért, hiszen annál kevesebbet kellene a biztosítónak fizetnie.

A két legveszélyesebb ágazat a világ többi országához hasonlóan - hazánkban is az építőipar és a mezőgazdaság (előbbiben 35, utóbbiban 16 ember halt meg tavalyelőtt). Békés András szerint ennek oka, hogy ezeken a területeken nagyon nagy a szakképzetlen munkaerő aránya, hogy itt a legnagyobb a fluktuáció és a feketemunka részaránya, illetve, hogy gyakran változó és az időjárás viszontagságainak kiszolgáltatott szabadtéri munkahelyeken folyik a munka. Békés szerint emiatt viszont nem is kell azon csodálkozni, hogy ezekben az ágazatokban még mindig "primitív" balesetek történnek: például leesik a munkás az állványról vagy becsavarja ruháját a gép forgó alkatrésze.

Hazánkban mindenesetre elsősorban a kis- és középvállalatoknak van még nagyon sok tennivalójuk a munkabiztonság területén - véli Borhidi Gábor. A kisebb-nagyobb magyar cégek ugyanis tőkeszegénységük miatt kevesebbet költenek munkavédelmi beruházásokra, mint a multinacionális nagyvállalatok. Emellett a munkafeltételek nem kielégítő voltában szerepet játszik az a kirívó nemtörődömség, amely a magyar munkaadók egy részét még mindig jellemzi - véli az MSZOSZ szakértője.

Márk Edina, Molnár Sándor

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Munkavédelem a monitor előtt
(az Üzleti Negyed rovata)