László Csaba: fokozatos GDP-növekedés 5-6 százalékig

A gazdaságpolitika centruma az új kormány felállása után visszakerül a Pénzügyminisztériumba (PM), ennek jeleként a Gazdasági Kabinet vezetője a jövőben a pénzügyminiszter lesz - nyilatkozta László Csaba kijelölt pénzügyminiszter.

László Csaba kifejtette: a magyar gazdaság napjainkban is erős és versenyképes, viszont az utóbbi időben a potenciális lehetőségeihez képest alacsonyabb növekedési pályára állt. Ezért az új kormány egyik fő célkitűzése, hogy javítsa a versenyfeltételeket a magyarországi vállalkozások számára, és ennek révén a bruttó hazai termék (GDP) évente 5-6 százalékkal növekedjen.

A kijelölt pénzügyminiszter szerint a GDP az idén 3 százalék körül nőhet, jövőre bővülése meghaladhatja a 4 százalékot, majd az ezt követő években az 5 százalék fölötti szintet is elérheti. A gazdaság ismételt erőteljesebb növekedési pályára állítása azért is szükséges, mert az elmúlt 5-6 év átlagát tekintve soha nem bővültek ilyen lassan a beruházások, az ipari termelés és nem volt ilyen alacsony szintű a működőtőke beáramlás.

A gazdaság jelen állapota nem ad okot bizakodásra

A kijelölt pénzügyminiszter szerint az államháztartás hiányának első négyhavi mértéke már jóval meghaladja a "normális", a szezonális ingadozásból adódó szintet. Ezzel együtt úgy véli, akkor lehet majd megítélni az államháztartás valódi állapotát, amikor a távozó kormány átadja a részletes leltárt. Ehhez pár hétre is szükség lehet.

A kormány száz napos programjában vállalt ígéretek költségvetési kihatásainak összege bruttó 200-220 milliárd forint, de ebből a tervezett béremelések kapcsán, a személyi jövedelemadó-befizetések révén, 40-50 milliárd forint visszaáramlik a költségvetésbe. A száz napos program nettó költségvetési kiadásai tehát 150-160 milliárd forintra rúgnak, amire a költségvetésben meg lesz a fedezet.

Az infláció áprilisi vártnál magasabb szintjét feszegető kérdésre hangsúlyozta: a jegybank múlt keddi kamatlépése, a jegybanki alapkamat 50 bázispontos emelése azt mutatja, hogy a leköszönő kormány egy-másfél éves tevékenysége után - részben a költségvetési-, részben a jövedelempolitika miatt - az infláció alakulásában nagyobb kockázatokat látott az MNB. A helyzet felvetheti a jövő évi inflációs célok újragondolását.

Megújul a jövedelemadó rendszere

A leendő pénzügyminiszter elmondta, hogy a tervezett új szja-törvényszerint jövőre az egymillió 200 ezer forintos éves jövedelemhatárig a mostani 20, illetve 30 százalékról 19 százalékra csökken az szja-kulcs, később pedig 18 százalékra mérséklődik. Az e fölötti, 2 millió 400 ezer forintig terjedő sávban az adókulcs 30, illetve 40 százalékról 25 százalékra változik és 2004-ben is érvényben marad. A legfelső sávban a 40 százalékos kulcs jövőre még megmarad, 2004-ben azonban 38 százalékra csökken.

A kormány határozott szándéka, hogy 2003. január 1-jétől bevezeti az egységes vállalkozási adót (eva), ami azt jelentené, hogy a társas és egyéni vállalkozások éves szinten bruttó 10 millió forintos árbevételig egységesen 15 százalékos adót fizetnének. Az eva kiváltja majd az áfát, a társasági adót, az osztalékadót és a cégautó-adót, természetesen a vállalkozások önkéntesen választhatnák az új adófajtát.

Csökkenő újraelosztás - növekvő önállóság

László Csaba szerint a központi újraelosztás csökken, az új kormány a következő évtől évi 1-1,5 százalékkal szeretné mérsékelni a GDP-hez mérten a központi kiadások szintjét. A jövedelemcentralizációt ennél lassabban kell mérsékelni, ha hosszabb távon csökkentik a központi büdzsé hiányát.

Az idén a pénzügyi kormányzat egyik legfontosabb lépése lesz a nyugdíjemelés. A távozó kormány által elfogadott nyugdíjemelés "kormánysemleges", mivel azt hatályos törvény írja elő. A pótlólagos emelésre azért kell sort keríteni, mert a leköszönő kormány rosszul ítélte meg a keresetek emelkedését, így a nyugdíjak növekedését is - magyarázta László Csaba.

Intézményi reformok

A kijelölt pénzügyminiszter szerint a 2003-as költségvetés már az Európai Unió módszertana alapján készül, vagyis minden központi kiadást az államháztartásnál tartanak nyilván. Ez azt jelenti, hogy olyan intézményeknél, mint például a Magyar Fejlesztési Banknál lévő központi kiadásokat is a központi büdzsé kiadásaihoz sorolnák.

A PM feladatairól elmondta: a privatizációt újra kell kezdeni és már a következő évtől kezdve le kell bonyolítani néhány nagyobb tranzakciót. Ennek érdekében a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. a Pénzügyminisztérium felügyelete alá kerül, hosszabb távon az állami vagyonkezelő csak a tartósan állami kézben maradó vagyont gondozza majd.

(MTI)

Ajánlat:

Pénzügyminisztérium

Korábban:

Varga: a kormányprogram feszültségeket kelthet
(2002. május 26.)

Egyetért a jegybankelnök és a leendő pénzügyminiszter
(2002. május 7.)