A vakszerencse is szerepet kaphat az adórevíziókban

Sok, gyakran téves mendemonda kering a lakosság körében arról, hogy milyen módszerek alapján választja ki az APEH az ellenőrzendők körét, ezért az Üzleti Negyed összegyűjtötte a legfontosabb irányelveket. Az adóhatóság közleményén alapuló cikkünkből az is kiderül, hogy nem fenékig tejfel az APEH élete sem, ugyanis a hatóság revizorjaira egyre több és több adózó jut.

Az adóhatóság működése szempontjából hatalmas dilemmát jelent az ellenőrzésre szánt kapacitásának elosztása, ugyanis évről-évre több adóalany jelenik meg az APEH nyilvántartásában. Ez utóbbi miatt igencsak nagy jelentősséggel bír, hogy mely adózói körök, illetve konkrétan mely adózókra fordítják az ellenőrzési kapacitás viszonylag behatárolt körét. Az APEH dolgát csak tovább nehezíti, hogy az ellenőrzési lehetőségeinek egy részét már eleve lekötik, ugyanis különböző jogszabályok kötelező revíziókat írnak elő.

Az APEH közleménye szerint a megmaradt kapacitást két fő szempont szerint próbálja elosztani az adóhatóság:

• Az ellenőrzések főként a tudatosan jogszabályt sértőkre irányuljanak, legfőképpen azokra, akiknél a legnagyobb a valószínűsége a jelentős adóeltitkolásnak, illetve a jogosulatlan adó- vagy támogatásigénylésnek.
• Másik fontos szempont az ellenőrzések szervezése során, hogy a költségvetési kapcsolatok szempontjából kiemelt jelentőségű adózói körben az ellenőrzés legyen rendszeres.

A legnagyobb adózóknál a legkisebb hiba elkövetése is jelentős összegű adóbevétel kiesésével járhat, ezért az úgynevezett kiemelt adózói kör tekintetében mindig is magas ellenőrzöttségi szintre törekedett az adóhatóság. A gyakori ellenőrzést igénylő adózói kör meghatározása érdekében, és az adózók nagyságrendi besorolására központi osztályozó rendszert működtet a hivatal, amely évente, a megelőző év gazdálkodási adatai alapján kategóriákba sorolja az adózókat.