Az interjú alatti viselkedés, illetve a feltett kérdésekre adandó válaszok megtervezésénél mindig abból kell kiindulnia, hogy a leendő munkáltató milyen információk megszerzését várja a felvételi beszélgetéstől.
Ő alapjában véve három fő tényezőre kíváncsi:
1. Képes-e Ön elvégezni az adott munkát, megvannak-e a szükséges képességei, ismeretei, tapasztalata?
2. Akarja-e Ön eléggé ezt a munkát, elég ambiciózus-e, megfelelő-e a motivációja, és célkitűzései egybeesnek-e az adott munkakör perspektíváival?
3. Be tud-e majd illeszkedni a meglévő csapatba, irányítható és vezethető-e, személyisége nem vált-e ki konfliktusokat?
Többfajta felvételi beszélgetést ismerünk:
1. Beszélgetés négyszemközt
2. Beszélgetés két felvételiztetővel
3. Beszélgetés bizottsággal (panel-interjú)
4. Stressz interjú (többen lerohanják Önt, néha durva kérdésekkel; arra kíváncsiak, hogy az üzleti életben gyakran jelentkező stresszhelyzetekben hogyan tud, illetve tud-e higgadtan reagálni.)
5. Édes-keserű interjú (az egyik kérdező barátságos, megértő, a másik agresszív és támadó)
6. Szituációs interjúk
7. Videó-interjú: olyan esetekben, amikor a felvételi beszélgetés külföldi székhelyű, multinacionális vállalatok számára készül, amelyek felső vezetése mondja ki az igent a kiválasztott jelöltekkel kapcsolatban. A videó-interjú ilyenkor költség- és időmegtakarítást jelent számukra, hiszen az írásos jelentésnél teljesebb képet kapnak a kiválasztott személyről, anélkül, hogy ide kellene utazniuk.
Mindezen túl alapvetően kétféle felvételiztetővel találkozhat:
Az egyik a profi személyzetis (HR) szakember. Ő a munkaköri leírás, illetve egyfajta "követelményprofil" és az önéletrajza alapján előre megszerkesztett kérdéseket fog feltenni elsősorban annak kipuhatolására, vajon Ön személyiségében és képességeiben megfelel-e a követelményként szereplő elvárásoknak, illetve az adott munkakör részfeladataival szemben támasztott kritériumoknak. Célzott, fókuszált kérdések, kevés mellébeszélés. Ez az un. strukturált interjú (tapasztalataim alapján, Magyarországon a vállalatok csupán mintegy 20 százaléka alkalmaz ilyet). Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy komolyabb beosztás esetén ez a felvételiztető nem dönt az Ön felvételéről, csak előszűrést, illetve döntés-előkészítést végez.
A másik a szakmai vezető, aki - a különböző vezetői képzések ellenére is - amatőr kérdező, és nem annyira az Ön személyiségére vagy képességeire, mint inkább szakmai ismereteire, jártasságára, tapasztalataira kíváncsi. Itt több lesz az üresjárat, a nem célzott kérdés, a bla-bla. Lehet, hogy esetenként teljesen más útra terelődik a beszélgetés: több lesz a hobbitéma és a magánéleti beütés. Ez az ún. strukturálatlan interjú. Ugyanakkor azt is tudnia kell, hogy általában a szalmai vezető fog dönteni az Ön felvételéről.
Nem hiányzik a könyvtárából?
Pintér Zsolt - Hogyan csináljunk karriert?
Üdvözli:
Pintér Zsolt
Fejvadász és karrierszakértő
http:// www.pinter.hu