Burjánzik az online hitelkártya-feketepiac

Hetente több tízezer lopott hitelkártya-számot kínálnak megvételre az interneten. A "csak tagok" számára elérhető cyber-piacokat javarészt az egykori Szovjetunió országaiból irányítják - írja a The New York Times. Az ebből származó kár meghaladja az évi egymilliárd dollárt.

A néhai keleti-blokk országaiban mesterfokú szinten művelik a hitelkártya- és azonosító lopást, és ezek az országok központi szereplőjévé váltak a feketepiac ezen szegmensének - áll a cikkben. A fekete tőzsdepiac, ahol a lopott hitelkártyaárak a készletek mennyisége és a kereslet függvényében mozognak, évente több mint egymilliárd dollárjába kerül a pénzügyi világnak a Celent Communications felmérése szerint.

Senki többet harmadszor

Az elmúlt hetekben egy hitelkártya ára 40 cent és 5 dollár között mozgott, attól függően, hogy milyen szintű azonosító információ járt a kártyával. De a gyakorlatban nem egyesével árusítják a kártyákat, hanem pakettekben. 250 darab kártya például 100 dollárba került, 5 ezer darabért pedig ezer dollárt kellett fizetni. Az eladó biztosítékot vállal arra, hogy a kártyaszámok és az azonosítók működnek. A vevők a hitelkártyákat különböző csalásokra, illetve manipulációkra használják fel, rendelnek az interneten, vagy közvetlenül a tulajdonos számláját apasztják le, vagy terhelik meg hitellel.

Biztonsági szakértők szerint a fekete hitelkártya-piacokat működtető nagyrészt orosz és ukrán állampolgárok olyan hackerektől vásárolják a kártyaszámokat, akik online kereskedő cégek rendszerét törik fel, és egyszerre több ezer hitelkártya-adathoz jutnak hozzá.

Nem kezelik prioritásként a problémát

A teljes kárt nagyon nehéz meghatározni, mondják a pénzügyi elemzők. Annyi bizonyos azonban, hogy a visszaélések nem a nagyvállalatokat érintik komolyan. A Celent által egymilliárd dollárra becsült kár persze nem elhanyagolható, de eltörpül a 900 milliárd dolláros nagyságrendű tranzakció mellett, amit a VISA bonyolít le évente. A kisebb cégek és magánvállalatok viszont igencsak megsínylik a csalásokat. Egyes források szerint a Flooz.com nevű szolgáltató azért ment tönkre, mert 300 ezer dollárnyi devizájától szabadították meg a céget Oroszországból és a Fülöp szigetekről. (A volt keleti-blokk országai után ugyanis Malajzia és a kelet-ázsiai régió következik a feketepiaci rangsorban.)

A Celent felmérése szerint az internetes visszaélések 0,25 százaléka VISA és MasterCard tranzakció, ami jelentősen meghaladja a nem internetes visszaélések számát, ami 0,09 százalékot tesz ki. Bizonyos szakértők éppen ezért azt állítják, hogy a kár értéke jóval nagyobb. Tízmilliárdokról is szó lehet, az FBI-al szorosan együttműködő Computer Security Institute szerint, akik úgy vélik, hogy az ügy nincs prioritásként kezelve.

Az átlag hitelkártya-tulajdonos védett a visszaélésekkel szemben, hiszen a kárt átvállalja a kártyát biztosító cég. A hitelkártya számlák kamatai viszont emelkedhetnek a visszaélések miatt, és a szigorítások következtében csökkenhet a számlatulajdonosok mozgástere.

Találkozunk idén nyáron Ogyesszában

A VISA és a többi nagy cég biztonsági osztálya folyamatosan figyeli a világhálót, hogy a nyomára bukkanjon a feketepiacoknak. Korlátolt azonban a megtorlás lehetősége, hiszen az ilyen fórumokon szereplők hamis adatokkal vannak jelen. Egy amerikai biztonsági szakember a közelmúltban fülelt le egy beszélgetést, ahol a fórumtagok éppen az ukrajnai Ogyesszába szerveztek találkozót május 31-ére, az első "Világ Kártyakereskedői Konferenciára".

A kártyaárusok általában internetes átutalással kérik a kifizetést, olyan szolgáltatóknál, ahol a letétbe helyezés után a tulajdonos jelszavas utasítására kerül át bankszámlájára a pénz. Egy gyakran használt szolgáltató a WebMoney.ru - a The New York Times szerint. Ez az áttétel gyakorlatilag lehetetlenné teszi a pénz mozgásának követését.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Celent Communications

Computer Security Institute

Korábban:

Keményebb uniós szankciók a hitelkártya-hamisítók ellen
(2001. február 20.)